A Kínai Tudományos Akadémia, a Kunmingi Zoológiai Intézet kutatói és az Észak-Karolinai Egyetem tudósai az így született transzgenikus majmokkal végzett tesztek eredményeit a National Science Review című pekingi tudományos lapban mutatták be.
A szakemberek az MCPH1-gént, amely az emberi agy fejlődésében játszik szerepet, számos rhesusmajom genomjába ültették be. 11 transzgenikus rhesusmajom (Macaca mulatta) született, de csak öt maradt életben.
A kutatók szerint az agy fejlődése a vizsgált állatoknál hosszabb ideig tartott, mint fajtársaiknál, ám agyuk nem nőtt az átlagosnál nagyobbra.
Az öt állattal a rövidtávú memóriát és a reakcióidőt tesztelő vizsgálatokat végeztettek.
A transzgenikus majmok a tesztekben jobb eredményt értek el, mint a kontrollcsoport - jelentették be a kutatók.
A majmokkal olyan teszteket végeztek, amelyek során színeket és mintákat kellett felismerniük. Eközben mágneses rezonancia tomográffal (MRT) mérték agytevékenységüket.
Az eredmények szerint a transzgenikus majmok segítségével betekintést nyerhetnek a tudósok az emberi agy egyedülállóságának alapjaiba - írták a tanulmányban. Kína az utóbbi időben több etikailag vitatott tudományos kísérlettel hívta fel a figyelmet magára. A transzgenikus rhesusmajmokkal végzett kísérlet is sok kétséget keltett a tudósok körében.
(MTI/AFP)