Bár a kínai kormány korábban úgy jósolt, hogy a kínai népességszám 2029-ben fogja elérni a maximumot, egy friss kutatás szerint ezt 6 évvel korábbra, vagyis 2023-ra lehet tenni. A népességnövekedés ugyanis egyre gyorsabban lassul, ami azt jelenti, hogy
a világ második legnagyobb gazdaságának nem lesz egy egész évtizede arra, hogy felkészüljön a tetőpont elérésére
– hangsúlyozza a Global Demographics és a Complete Intelligence közös jelentése.
Mindez azt jelenti, hogy a szülőképes korú nők (ez hivatalosan 15 és 49 éves kor között van) száma 318 millióra süllyedhet 2023-ra a tavalyi 346 millióról. Ennek következtében pedig sokkal kevesebb gyerek is fog születni az országban. A tanulmány szerint 2023-ban már csak 13,3 millió lesz a kínai újszülöttek száma, szemben a 2018-as 15,2 millióval.
Kína egyébként 2013-ban kezdte el fokozatosan lazítani az egy gyerek vállalására épülő családpolitikáját,
ami kezdetben meg is emelte a születésszámot az országban, de egyre inkább úgy tűnik, ennek hatásai kezdenek kifutni.
Az adatok szerint 2015-ben 45,6 volt az 1000 nőre eső szülések száma, amely 2016-ban hirtelen felpattant 49,9-re. Tavaly azonban már drasztikus csökkenés volt tapasztalható, és a szám lement egészen 43,9-ig. A teljes születésszám ezzel együtt 12 százalékkal zsugorodott 2017 és 2018 között.
Noha a kutatás szerint Kína végső soron képes volt stabilizálni a lakosságszámát, azonban az egy gyerekre épülő politika enyhítésének késlekedése végül azt eredményezte, hogy az országban jelentősen lecsökkent a szülőképes korú nők száma. Ráadásul a jelentés mögött álló egyik szakértő hangsúlyozta,
Kína már nem igazán tud mit tenni annak érdekében, hogy érdemben növelje a születésszámot.
Főleg úgy, hogy a lakosság egyre gazdagabb lesz, ami szintén a kevesebb gyerek vállalása irányába tolja a családokat.
Mindennek pedig igen súlyos, főként negatív gazdasági következményei lesznek egyes iparágakban. Elsősorban a csecsemőkkel és gyerekekkel kapcsolatos fogyasztói szektorban kezdhet el kiéleződni a verseny, ahogy áttevődik a hangsúly az általános növekedésről a piaci részesedésért folyó harcra – mondta Tony Nash, a Complete Intelligence vezetője.
Ezzel együtt viszont szerte Ázsiában beüthet egy általános gazdasági probléma is 2023-tól – teszik hozzá a jelentés készítői. Ahogy ugyanis nemcsak Kínában, de Dél-Koreában, Japánban és Tajvanon is csökken majd a népesség, a társadalmi és gazdasági mobilitás is gondot okoz majd.
Jelenleg ugyanis Északkelet-Ázsia felel a globális feldolgozóipari termelés 35 százalékáért, amit viszont egyre erősebben érint majd a fokozódó automatizáció.
Az egyre inkább elöregedő társadalmak lakosai viszont egyre kevésbé tudnak majd alkalmazkodni az új kihívásokhoz.
Ehhez jön még, hogy Kínában 2023-tól elkezd romlani az a függőségi arány is, amely azt mutatja, a dolgozó lakosságnak mekkora inaktív népességet kell támogatnia vagy eltartania egy gazdaságban. A két folyamat együtt pedig igen súlyos jövedelmi különbségekhez vezethet a jelentés szerint, ami tovább nehezítheti az egyes szektorok helyzetét.