Május 20-án éjfélig lehet átnézni, elfogadni, módosítani és kiegészíteni a NAV által készített szja-bevallási tervezetet, amit legegyszerűbben az ügyfélkapuval rendelkezők tehetnek meg a NAV honlapjáról elérhető webes felületen.
Aki nem véglegesíti a tervezetet, nem is nézi át, annak – az őstermelőket, az áfás magánszemélyeket és az egyéni vállalkozókat kivéve – automatikusan érvényes bevallássá válik a tervezete május 20. után.
Az őstermelők, az áfa fizetésére kötelezett magánszemélyek és az egyéni vállalkozók részére készített bevallási tervezet azonban csupán egy „ajánlat", ami nem válik automatikusan bevallássá. Tehát ezeket a tervezeteket ki kell egészíteni a vállalkozói, az önálló tevékenység, illetve az őstermelői tevékenység jövedelmével, és az ahhoz kapcsolódó fizetési kötelezettségekkel.
Ha nem egészítik ki, nem módosítják az adóbevallási tervezetet, az nem válik május 20-án személyijövedelemadó-bevallássá ebben a körben.
Ha nem módosítja a bevallási tervezetét vagy saját maga nem készít és nem nyújt be szja-bevallást, a NAV tizenöt napos határidővel felhívja, hogy pótolja a hiányt. Ha ez elmarad, akkor a NAV ötvenezer forint mulasztási bírsággal büntetheti a mulasztó őstermelőt, az áfafizetésre kötelezett magánszemélyt, illetve az egyéni vállalkozót.
Az egyházaknak és a civil szervezeteknek felajánlható 1+1 százalékokról szóló rendelkezőnyilatkozat személyesen is benyújtható a NAV-hoz a központi ügyfélszolgálatokon akár este 8 óráig, elektronikusan, vagy postai úton pedig éjfélig van erre lehetőség.
Az adóhivatal által közzétett adatok szerint a 2017. évi adóbevételek összességében meghaladták a 13 ezer milliárd forintot.
Az adóbevétel 609 milliárd forinttal, azaz 4,8 százalékkal növekedett az előző évhez képest, mindamellett, hogy a társaságok és magánszemélyek összességében közel 800 milliárd forint adókedvezményt is érvényesítettek.
A személyijövedelemadó-bevétel a 2017-es esztendő során év közben folyamatosan, így az év végi összeg tekintetében is kedvezően alakult. A munkáltatók által végrehajtott bérfejlesztések, a bérminimumok kötelező emelése, illetve a közszférában bevezetett különböző életpályamodellek, és a nem rendszeres juttatások elősegítették a bevételekre pozitívan ható, megfelelő dinamikát biztosító bérkiáramlást.
Az év során az adózók 2024,3 milliárd forint befizetést teljesítettek, 213,4 milliárd forinttal meghaladva a bázisidőszaki teljesítményt.
Ezt a hatást tompította, hogy az adó-visszaigénylések szintén emelkedtek, az előző évi 93,3 milliárd forintról 104,4 milliárd forintra, ami csökkentette a nettó bevételt. A fentiekből adódóan a költségvetésnek az év végére 1920 milliárd forint személyi jövedelemadó bevétele képződött, 202,3 milliárd forinttal több, mint egy esztendővel korábban.