A legmelegebb nyár drámai hatásai Európában

Az európai Kopernikusz Éghajlatváltozási Szolgálat szerint drámai időszakon vagyunk túl. Kontinensünk számos régiójában az idei volt a legmelegebb nyár, amelyet valaha mértek. A globális felmelegedés pusztító mértékben éreztette hatását, sorra dőltek a melegrekordok, a hőhullámok pedig rengeteg ember egészségét megviselték.

A Kopernikusz Éghajlatváltozási Szolgálat (rövidítve C3S) szerint ez volt a legmelegebb nyár a mérések kezdete óta, de nem mindenkit sújtottak hőrekordok. Északnyugat-Európa egyes részei, köztük Izland és Írország az átlagosnál hűvösebbek voltak. Az Egyesült Királyság északi és nyugati területein szintén az átlagosnál alacsonyabb volt a hőmérséklet, és összességében 2015 óta a leghűvösebb nyarát élte meg a szigetország.

Az idei volt a legmelegebb nyár Európa számos részén
Fotó: NurPhoto via AFP

Ez volt a legmelegebb nyár Európa ezen területein

Ezzel szöges ellentétben Európa más részein rekordhőmérsékleteket mértek, többször megdőltek a hőségrekordok. Júniusban például Olaszországot és Törökországot hőhullámok sújtották, a helyi hőmérséklet sok helyen elérte a 40 Celsius-fokot.

Júliusban Olaszországban, Görögországban és Bulgáriában szintén rekordhőmérsékletet mértek, majd augusztusban hasonló körülmények uralkodtak Délkelet-Európa nagy részén, beleértve Portugáliát és Spanyolországot is.

A globális felmelegedés Európára jelenti a legnagyobb veszélyt: kétszer olyan gyorsan történik itt

Összességében Délkelet-Európában és Skandináviában az idei volt a legmelegebb nyár. Különösen Délkelet-Európában volt drámai a helyzet, ahol az átlagosnál 60 százalékkal több meleg napot regisztráltak.

Európa várhatóan az egyik legmelegebb hely lesz a Földön a jövőben. Ez a világ leggyorsabban melegedő kontinense, ahol a hőmérséklet a globális átlagnál mintegy kétszer gyorsabban emelkedik. A Kopernikusz Éghajlatváltozási Szolgálat szerint a kontinens szárazföldi területein június és augusztus között a hőmérséklet összességében 1,54 Celsius-fokkal magasabb volt, mint az 1991 és 2020 közötti átlaghőmérséklet. Ez 0,2C-kal haladja meg a korábbi, 2022-ben felállított rekordot.

Ezek a hőstressz tünetei: innen tudod, hogy a meleg időjárás okozza a rosszullétet

„2024-ben Európában volt a valaha mért legmelegebb nyár. Az olyan régiókban, mint Délkelet-Európa, a szélsőséges hőmérsékleti viszonyok hatással vannak az európaiak egészségére, mivel a térség polgárai minden eddiginél többször szembesülnek hőstresszel” - mondta Samantha Burgess, a C3S igazgatóhelyettese.

A hőstressz azt jelzi, hogy a különböző hőmérsékleti viszonyok hogyan hatnak az emberi szervezetre. Olyan tényezőket vesz figyelembe, mint a szélsebesség vagy a páratartalom, hogy mérni lehessen, milyennek érezzük ténylegesen a hőmérsékletet.

Délkelet-Európában 2024 nyarán 66 napon át tapasztaltak erős hőstresszt. Ez azt jelenti, hogy az érzékelt hőmérséklet 32 Celsius-fok vagy annál magasabb volt.

 Ez minden korábbi rekordot megdöntött, mivel nyaranta az erősen hőstresszes napok száma átlagosan 29 körül szokott lenni.

Spanyolország és Törökország egyes részein még extrém hőstressz is előfordult, ami azt jelenti, hogy a hőmérséklet 46 Celsius-foknak vagy annál is magasabbnak érződött, ami már súlyosan veszélyes az egészségre. A hőstressz tünetei közé tartoznak többek között 

• a fáradtság, 
• a szédülés, 
• a fejfájás, 
• a rosszullét, 
• a túlzott izzadás, 
• a kiütések, 
• az izomgöcsök 
• és szívproblémák. 

Ezek a tünetek akár életveszélyessé is súlyosbodhatnak.

Egyes helyeken extrém hőstressz sújtotta az embereket
Fotó: NurPhoto via AFP

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a hőstressz évente legalább 175 000 ember halálát okozza Európában.

Az európai hőmérséklet drámai emelkedése miatt a halálos áldozatok száma magasabb lehet a jövőben.

Egyes helyeken esőzések, másutt aszályok súlyosbították a helyzetet

Idén a kontinens nagy részén az átlagosnál kevesebb csapadék esett. Akadtak azonban kivételek; egyes régiókban, köztük az Egyesült Királyság északi részén, Skandináviában és a balti országokban az átlagosnál több csapadékos napot regisztráltak. Míg az európai folyók 35 százalékában kivételesen alacsony vízállást mértek, addig Közép-Európa nagy részén magas volt a folyók átlagos vízhozama.

Melegrekord Magyarországon

Hazai adatok szerint a klímaváltozás Magyarországon is elképesztően forró nyarat eredményezett. Június az ötödik, július az első, augusztus a második legmelegebb hónap lett 1901 óta. A legmelegebbet az Alföld déli részein, a leghűvösebbet az ország magasabban fekvő területein mérték.