A PLOS ONE folyóiratban publikált eredmények rámutatnak, hogy milyen kihívásokkal kellett szembenézniük ezeknek az ősi teremtményeknek, miközben érdekes párhuzamot vonnak a ma háziasított macskák és kutyák csontbetegségeivel. A tanulmány azonban egy fontos kérdést is felvet:
vajon szerepet játszhatott-e a csontbetegség végső pusztulásukban?
A kaliforniai Los Angeles szívében fekszik a La Brea Tar Pits, egy híres fosszíliák lelőhelye, ahol a kutatók rengeteg információt tártak fel az egykor a térségben bolyongó ősi lényekről. Ezek a kátránygödrök figyelemre méltó kövületmegőrzési képességükkel természetes időkapszulaként szolgálnak, és évezredeken keresztül őrzik meg az ősi élőlények maradványait. Az új tanulmányban a tudósok aprólékosan vizsgáltak meg több mint ezer kardfogú tigris és több mint ötszáz óriásfarkas végtagcsontját a La Brea Tar Pits-ből, amelyek körülbelül 55-12 ezer évesek.
A csontok új információkat tártak fel a csontbetegségek elterjedtségéről és természetéről ezeknél az ősi ragadozóknál.
A kutatócsoport a kihalt ragadozók térd- és vállízületeiben a csontritkulásnak megfelelő apró hibákat fedezett fel. A fiatal felnőtt és fiatal kardfogú tigrisek végtagcsontjai között körülbelül hat százalékban mutattak hét milliméternél kisebb csontdeformitást. Hasonlóképpen, a fiatal felnőtt és fiatal farkasok mintegy három százaléka mutatott 12 millimétert meghaladó méretű defektusokat a térdízületekben.
Ez a felfedezés most egy újabb réteggel bővíti az e csodálatos ragadozók előtt álló kihívások megértését.
Míg a fejlődési csontrendszeri betegségek, mint például az osteochondrosis jól dokumentáltak a háziállatok egészségének jelzőjeként, kevesebb tanulmány vizsgálta, hogy milyen mértékben érintik a vadon élő állatokat, még fogságban is
– mondta Dr. Hugo Schmökel állatorvos, ortopéd sebész, a tanulmány társszerzője, a svédországi Evidensia Akadémia kutatója a ZME Science online tudományos portálnak. – Az élő vadon élő állatok röntgenvizsgálata költséges; és tudomásunk szerint csak néhány intézményben található olyan nagy méretű vadon élő állatok csontvázának koponya utáni gyűjteménye, amely lehetővé teszi az osteochondrosis vagy más fejlődési csontvázbetegségek előfordulási gyakoriságának rekonstruálását egy populációban.
De mint minden jó kutatás, ez a tanulmány is további kérdéseket vet fel. A szakemberek például kíváncsiak arra, hogy
ezek az ízületi nehézségek akadályozták-e a kardfogú tigrisek és az óriásfarkasok vadászati képességeit.
Az átfogóbb megértés érdekében a jövőbeni tanulmányoknak további fosszilis lelőhelyeket kell feltárniuk, és meg kell vizsgálniuk a betegség elterjedtségének mintáit. Ezek a minták potenciálisan többet elárulhatnak e ragadozók életéről és küzdelmeiről.