10. § (1) A Kártalanítási Szervezet a (2) bekezdésben rögzített esetekben köteles a 9. § (1) bekezdése szerinti felelősségbiztosító helytállási kötelezettségéhez igazodó mértékben - helyette is - szolgáltatást nyújtani.
(2) A károsult kártérítési igényét a Kártalanítási Szervezettel szemben csak akkor érvényesítheti, ha
a) a 9. § (1) bekezdése szerinti felelősségbiztosító vagy a kárrendezési megbízott a balesetet okozó gépjármű felelősségbiztosítójánál történt igényérvényesítést követő három hónap elteltével sem adott a kárigény-bejelentésben előterjesztettekre a 9. § (3) bekezdés szerinti indoklással ellátott választ,
b) a 9. § (1) bekezdése szerinti felelősségbiztosító nem nevezett ki Magyarországra kárrendezési megbízottat, kivéve, ha a károsult igényét közvetlenül a felelősségbiztosítónál terjesztette elő, és az három hónapon belül a kártérítési igényre indokolt választ vagy indokolt kártérítési javaslatot adott, vagy
c) a gépjármű vagy a 9. § (1) bekezdése szerinti felelősségbiztosító a balesetet követő két hónap elteltével sem volt azonosítható.
(3) A követelést a (2) bekezdés szerinti határidők elteltét követő két hónapon belül, a (2) bekezdés b) pontjában szereplő esetben attól az időponttól számítva kell érvényesíteni, amint arról a károsult tudomást szerzett, vagy tudomást szerezhetett volna arról, hogy kárrendezési megbízott kijelölésére nem került sor.
(4) Az (1) bekezdés szerinti igény megszűnik, ha a károsult a 9. § (1) bekezdése szerinti felelősségbiztosítóval szemben közvetlenül bíróság előtt lépett fel, vagy ha a biztosító vagy kárrendezési megbízottja teljesíti kötelezettségeit.
(5) A károsult a Kártalanítási Szervezettel szemben a bíróságtól csupán annak megállapítását kérheti, hogy a Kártalanítási Szervezet helytállási kötelezettségének feltételei fennállnak és a követelés még nem szűnt meg.
(6) A vagyon-, felelősség- és társadalombiztosító nem jogosult a Kártalanítási Szervezettől szolgáltatásai megtérítését követelni.