190/2004. (VI. 8.) Kormányrendelet

A gépjármű üzemben tartójának kötelező felelősségbiztosításáról.

12. § A károsult kártérítési követelését elutasító jogerős ítélet hatálya a biztosítottra is kiterjed, ha azt a károsult és a biztosító, a kárképviselő, a Nemzeti Iroda vagy a Kártalanítási Számla kezelője közötti perben hozta a bíróság.

13. § (1) A biztosítók kötelesek az e rendelet szerinti kötelező gépjármű-felelősségbiztosításból származó tárgyévi díjbevételük arányában a Nemzeti Iroda és a Kártalanítási Számla kezelője részére befizetést teljesíteni olyan mértékben, hogy azok fedezetet nyújtsanak e szervezeteket terhelő kötelezettségek teljesítésére, valamint a működési költségeik fedezetére. A negyedévenkénti befizetés legkisebb összege biztosítónként kétmillió forint. Azok a biztosítók, akik a MABISZ-nak nem tagjai, tevékenységüket az e rendelet szerinti befizetésekre vonatkozó kötelezettségvállaló nyilatkozat megtételét és ennek a Felügyelet részére történő benyújtását követően kezdhetik meg.

(2) A Kártalanítási Számla kezelője és a Nemzeti Iroda köteles legkésőbb a tárgyévet követő január 31-ig a biztosítókkal a befizetett összegek erejéig elszámolni.

14. § (1) A károsult a biztosítási kötelezettség ellenére szerződéssel nem rendelkező üzemben tartó gépjárműve által vagy az ismeretlen gépjárművel a Magyar Köztársaság területén okozott kárának megtérítése iránti igényét - az e rendeletben foglaltak alapján a 15. §-ban foglalt kivételekkel - a Kártalanítási Számla kezelőjével szemben is érvényesítheti. A károsult kárát a Kártalanítási Számla kezelője akkor is köteles megtéríteni, ha a kárt forgalomba nem helyezett vagy a forgalomból kivont gépjárművel okozták.

(2) A Kártalanítási Számla kezelője a biztosítók bármelyikét megbízhatja a károk rendezésével.

(3) A Kártalanítási Számla kezelője köteles minden évben a külön jogszabály szerint elkészített eredmény-elszámolást a Felügyelet részére megküldeni.

15. § (1) A Kártalanítási Számla kezelője kizárólag olyan mértékben köteles helytállni, amilyen mértékben a károsult a kárának megtérítését a társadalombiztosítás vagy vagyon- és felelősségbiztosítás alapján nem követelheti.

(2) A vagyon- és felelősségbiztosításból, valamint a társadalombiztosításból eredő megtérítési követeléseket a Kártalanítási Számla nem fedezi.

(3) A Kártalanítási Számla kezelőjének kártalanítási kötelezettsége nem terjed ki az ismeretlen üzemben tartó által a gépjárműben, az útban, az út tartozékát képező közlekedési műtárgyakban, az elektromos és a hírközlési berendezésekben és egyéb közművekben, ezek tartozékaiban, valamint a reklámhordozó eszközökben okozott károkra.

(4) A károsult - a kár bekövetkeztétől számított - 30 napon belül köteles bejelenteni az ismeretlen gépjármű által okozott káreseményt a Kártalanítási Számla kezelőjének. Ha a károsult a bejelentési kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a Kártalanítási Számla kezelőjének fizetési kötelezettsége nem áll fenn.

(5) Ha a Kártalanítási Számla kezelője és a biztosító között vitás az, hogy ki köteles a vétlen károsult kárát megtéríteni, a kártérítés összegét a Kártalanítási Számla kezelője megelőlegezi, és utólag a károkozó biztosítójával elszámol. A Kártalanítási Számla kezelője előlegezi meg a kártérítés összegét abban az esetben is, ha a biztosítók között vitás az, hogy ki köteles a vétlen károsult kárát megtéríteni.

(6) A harmadik országbeli károsult kárát a Kártalanítási Számla kezelője kizárólag akkor téríti meg, ha a károsult országában magyar állampolgár részére a baleset időpontjában hasonló esetben kártalanítás jár.

(7) A Kártalanítási Számla kezelője a károsult követelésének kielégítésével kapcsolatban felmerült összes ráfordítása és költsége megtérítését követelheti a biztosítással nem rendelkező üzemben tartótól, illetve egyetemlegesen a forgalomba nem helyezett vagy a forgalomból kivont gépjármű tulajdonosától és vezetőjétől. A költségek átalányösszegben is megállapíthatók.

16. § (1) A harmadik országbeli telephelyű gépjármű a Magyar Köztársaság területére harmadik ország területéről csak akkor léphet be, illetve a Magyar Köztársaság területén akkor vehet részt a forgalomban, ha

a) üzemben tartója (vezetője) érvényes felelősségbiztosítási fedezetet igazoló nemzetközi bizonylattal rendelkezik, vagy

b) a gépjármű olyan ország hatósági jelzéseit és országjelét viseli, amely a Rendszámegyezmény részese, vagy amely ország nemzeti irodájával a Nemzeti Iroda erre vonatkozó megállapodást kötött.

(2) Ha a harmadik országbeli telephelyű gépjármű üzemben tartója (vezetője) az (1) bekezdésben meghatározott módon az érvényes gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés fennállását nem igazolja, a Magyar Köztársaság területére való belépéskor köteles az 1. § e) pontjában meghatározott biztosítóval, vagy biztosítók e célra létrehozott csoportjával határozott időre szóló szerződést (határbiztosítást) kötni, azt a tartózkodás idején folyamatosan fenntartani, s az ezt tanúsító kötvényt magánál tartani. E szerződésre a magyar jogot kell alkalmazni és fedezetet kell nyújtania az Európai Gazdasági Térség és Svájc területén okozott károkra.

(3) A (2) bekezdés szerinti okiratra (határbiztosítás) nincs szükség olyan gépjárművek esetében, amelyeket az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban helyeztek forgalomba, vagy ha a forgalmi engedélyre nem kötelezett gépjármű állandó telephelye az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban van.

(4) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a Magyar Köztársaság területén állomásozó vagy áthaladó külföldi katonai gépjárművek üzemben tartóinak biztosítási kötelezettségét más jogszabály e rendelettől eltérően szabályozza.

(5) A harmadik országbeli telephelyű gépjárművek Magyar Köztársaság területére történő belépésekor a vámhatóság ellenőrzi az (1) bekezdésben foglaltak fennállását.

(6) Ha a Magyar Köztársaság területén külföldi telephelyű gépjármű üzemeltetésével okoztak kárt, a kártérítési igényt a Nemzeti Irodával szemben is lehet érvényesíteni. A Nemzeti Iroda a károk rendezésével és perbeli képviselete ellátásával bármelyik biztosítót, illetve annak jogi képviselőjét megbízhatja. Ha a károkozó gépjármű biztosítója - a Nemzeti Iroda hozzájárulásával - a biztosítottjai által a Magyar Köztársaság területén okozott károk rendezésére az 1. § k) pontja szerinti levelezővel megállapodást kötött, a károk rendezését és a Nemzeti Iroda perbeli képviselete ellátását - a Nemzeti Iroda ellentétes rendelkezése hiányában - e levelező, illetőleg képviselője végzi.

(7) Levelező az 1. § e) pontja szerinti biztosító, a részére kárrendezési tevékenységet végző szervezet és az 1. § q) pontjában meghatározott kárrendezési megbízott lehet.

(8) Ha a Magyar Köztársaság területén külföldi telephelyű gépjármű üzemeltetésével okoztak kárt és a külföldi károsult szokásos tartózkodási helye nem az Európai Unió valamely tagállamában van, a Nemzeti Irodával szemben a (6) bekezdés alapján kártérítési igényt kizárólag abban az esetben érvényesíthet, ha országában a baleset időpontjában a magyar károsultat hasonló jog illette meg.

(9) A Nemzeti Iroda haladéktalanul tájékoztatja a Felügyeletet, ha

a) a zöldkártya rendszerben részt vevő, a Nemzeti Irodával kétoldalú megállapodást kötött országok,

b) a Nemzeti Irodával külön kétoldalú megállapodást kötött országok tekintetében változás következik be.
A Felügyelet a részt vevő országok listáját minden év január 15-ig a Magyar Közlönyben közzéteszi.