Szolgáltak és végük - Moszkvics 407

Hívták őket többek között meseautónak, URH-nak, csíkosnak, de a sokféle elnevezésen mindig a kék-fehér fényezésű, RENDŐRSÉG felirattal ellátott kocsikat értette az utca embere, márkától függetlenül. Először nagyobb számban Moszkvics és Warszawa autókat használt a hazai hatóság, amelyekből nem maradt egy sem. Bemutatjuk az utókor kedvéért restaurált és rendőrségi kivitelűre átalakított 407-es Moszkvicsot.

Kétségtelen, a hatvanas évek elején vitézkedő Moszkvics 407-esnek nem sok dolga volt hajdan az Adamat kúttal, sokkal jobban illenék a képhez egy kézi pumpás, pirosra festett Áfor-oszlop, de azt nem találtunk hirtelenjében, és persze, gázolajat sem tankoltak a szovjet négyhengeresbe, kivéve, ha exportmodellről volt szó, amelybe Perkins öngyulladóst szereltek.

Moszkva-történelem

A mostanában nálunk "gömbölyű" fedőnévvel illetett Moszkvicsok első generációját a 402-esek jelentették, amelyeket a Pobjeda kisöccseiként harangozott be a sajtó. A 402-esekből 1956 novemberében érkezett Magyarországra az első szállítmány, és visszaemlékezők szerint a forradalmi hangulatban rögtön el is fogyott az egész, már a vasúti kocsikról, Záhonyban.

Később, a helyzet normalizálódásakor a rendőrség nem győzte összegyűjteni az elzsákmányolt autókat. A 402-es mindössze két évet élt, és 1958-ban már jött a felülszelepelt motorral gyártott 407-es, amely abban az évben rögtön aranyérmet nyert a Brüsszeli Világkiállításon. E tény megalapozta a Moszkvicsok későbbi belgiumi exportját.

A szovjet ipari termelés valahogy sohasem tudott megbirkózni a termékek azonosításának problémájával, ezért a számkombinációk szövevényes hálózatában ma rendkívül nehéz eligazodni. A Moszkvics esetében a típusszámok szerinti megkülönböztetés a hozzáértés mércéjét is jelenti, és csak szerény ízelítő e téren, hogy a 402-est a 407-es követte, majd a 403-as következett. Utóbbi átmeneti típus volt a 407-es és a jóval modernebb 408-as között.