Bonsai nevelde - Honda Civic Hybrid

Nyugalom. Egy hét a Civic Hybriddel. Leírni majdnem lehetetlen. Bele kell ülni, vezetni, érezni. És akkor zöldebb lesz a világ. Talán szebb is. Egy biztos, sokkal pihentebben üldögélünk utazás közben, a többieket meg hadd verje a víz, mi is van az autónk fenekére írva. Az űrcivices társnak üzenem, aki szándékosan kisorolt előlem, majd vissza mögém, igen, ez az új négyajtós, és hibrid!

Vezetése inkább kényelmes, mint sportos, talán ez az egyetlen, amitől többet vártam. Mégis csak egy Honda-jel van az orrán. És a formája is ezt sugallja. Vágott, sunyi szemek, ékalak, majdnem tele kerék. Tényleg, olyan sportszedán-formája van, csak a futómű nem támogatja, és jelen esetben hibridezhetünk, meg beszélhetünk visszatáplálásról, akármiről, ez nem versenyautó. Padlógáznál hatezren ordít a motor, s közben visszafogottan gyorsulunk. Megyünk-haladunk, de olyan, mint amikor csúszik a kuplung, bár ez a CVT sajátja. Ráadásul a motor inkább vonyít, mint brummog. És ez az egyik, ami nem tetszett. Kéne rá egy sportdob, az talán orvosolná. A másik, hogy gyári átlagfogyasztásra 4,6-ot adnak meg. Na, ez szerintem elírás. Eddig majdnem minden autóban tudtam produkálni a gyári értékeket, ha más nem, kivagyiságból. Az IMA-nál nem ment. Pedig már teljesen zöld voltam, sőt, szuperzöld. De nem. 5,6 alá nem bírtam menni, a városi, gyári 5,1-gyel ellentétben pedig 6,5-et evett a bonsai. Pedig aztán tápláltam vissza, meg motorfékeztem, meg lassan gyorsítottam, sőt stop and go-ztam, és még a klímát is kikapcsoltam. Főtt is a fejem, hogy nem csökken, meg meleg is volt, de nem bírtam lejjebb küzdeni.

Van tempomat is, kormányról vezérelhető. A visszatáplálásnak köszönhetően motorfékszerűség is akad, így gombokkal fékezhetünk is, ahogy egyre lejjebb vesszük a beállított sebességet. A Szeged vége táblától a Lágymányosi híd budai leágazásáig csak a három gomb nyomogatásával, pedálérintés nélkül el tudtam menni, pedig van benne két körforgalom, egy éles kanyar is, de negyven felett el lehet vele szórakozni. Jó móka volt, persze az égvilágon semmi értelme. De kipróbáltam, játszásiból, egyszer... Szintén nincs értelme, hogy nézhetem a pillanatnyi fogyasztást is. A kilométeróra mellett jobbra lehet átváltani a vízhőfok és a pillanatnyi fogyasztás között. Az utóbbinak több osztása van, mint kéne. A skálán 0, 6 és 12 literes szám van, közte legalább 17 rovátka, de logikai egyezést nem találtam. Ráadásul minden, leheletfinom elindulásnál is simán a csúcsokat ostromoltam. De ez van, ennél nagyobb baja ne legyen egy autónak.

Egy ellen

Lehet, hogy tesztautónk 6 millióba kerül. Lehet, hogy a dízel Civic jobban megy, kevesebbet fogyaszt, ráadásul még olcsóbb is. Lehet, hogy a Priusnak jobb a hibridrendszere. Sok minden lehet, de ennyire nyugodtan, biztonságban még soha nem értem oda, ahová akartam. És ha az embert elkapja a zöldláz, rögtön előzékenyebb lesz, betart minden sebességhatárt, mereszti a szemét az akkutöltés zöld csíkjaira, és spórol. Pénzt, üzemanyagot, életet, környezetet. Arról nem is beszélve, hogy az extralistán egyetlen dolog szerepel. A metálfény. A többi cuccot, ha tetszik, ha nem, megkapjuk. Így zsákszámra vihetjük haza az elektromos ketyeréket. Van 4 elektromos ablak, ugye digitklíma, 6 CD-s, 6 hangszórós rádió, ülésfűtés, CVT automata váltó, ABS, EBD, BA, VSA (magyarul kipörgésgátló), 6 légzsák, könnyűfém felni, Isofix-pontok, riasztó, távirányítós központi zár, sebességtartó automatika, ködfényszóró is. A minőséget, a már-már tökéletes kidolgozottságot pedig "grátisz" adják.

képek > videó

Jelenleg egyetlen ellenfél jöhet szóba, a Toyota Prius. Alapáron 7,08 millió forint. Egymillió forint a Civic IMA javára. Még ha azt is vesszük alapul, hogy a Civic nem hozza a gyári fogyasztást, mert 5,6 litert evett átlagban, szemben a Prius 4,3 literjével (gyári érték), ez akkor is 250 ezer km az árkülönbözetet is figyelembe véve. Átlagmagyar futásteljesítménnyel majdnem 17 év. Ez és a forma a Honda javára dönt, a majd 1200 kg-mal kevesebb CO2-kibocsátás viszont a Priuséra. Tessék választani, ízlés szerint... Ha az segít valamennyit, és korábban olvasták, ott azt írtam: ritkán érdemli ki tőlem egy autó, hogy a garázsomba raknám. Na, ezt szigorúan családinak, de betenném a Fiat Panda Cross mellé.

Nagy Tibor