Pompás csehszlovák - Skoda 120 GLS

A hazai autós társadalom 1976-ban csak a sajtóból ismerhette meg a Škoda akkori csúcsmodelljét. Most sem igen találni belőle itthon: cikkünk főszereplője, a gyári állapotú 120 GLS is egy szlovákiai faluból került hazánkba.

Grand de Luxe Super. A szocialista járműgyártás egyik reprezentatív terméke, nyugati piacra is, valutáért
(Még több fotó a galériában. Kattintson a képre!)

Csajka, ZIL, ZISZ, Tatra: a keleti blokk presztízsmárkái. Ezek a gyártmányok a maguk idejében a kényelem szempontjából mindenképpen a csúcsot képviselték. De csak a szigorú párt- és állami vezetők részére. A Trabantok és Moszkvicsok tulajdonosai sokszor képzelték magukat ezeknek az úri vezetőknek a helyébe, a Škodák és Zsigulik gazdái pedig valahol a két réteg között lavíroztak szépen karbantartott és megbecsült járműveikkel. Ők voltak az úgynevezett középosztály. Nekik készült például a Lada 2103 és a 2106 vagy éppen a Škoda 120 GLS, cikkünk főszereplője. Az utóbbi két változat sokban hasonlított egymásra: mindkettőnek dupla körlámpája volt elöl, mindenhol csillogott rajtuk a króm, belül sokkal finomabb anyagokat használtak, és társaiknál némileg erősebb motorral szerelték őket. Ennek ellenére sem nevezném őket luxusautóknak, mert nem a fényűzést reprezentálták.

Akkor mégis miért készültek ezek a jobban felszerelt kocsik? Azért, mert a gyárak ezekkel értékes valutát hoztak az ország kasszájába, s egyúttal reklámozták is a szocialista járműgyártást. Igyekeztek minél eladhatóbbá tenni autóikat, ezért a külcsínt és a belső teret egyaránt megváltoztatták. A Škoda gyár mérnökeit is ez a megfelelési kényszer hajtotta, amikor a 105/120-as sorozat csúcsmodelljén dolgoztak. Ez volt a 120 GLS, vagyis Grand de Luxe Super. A Mladá Boleslav-i gyárnak az Octavia/Felicia, az 1000MB/MBX és a 100/110 típusok révén már voltak nemzetközi tapasztalatai, ezek a járművek aránylag sikeresek voltak a külföldi piacokon is. A hetvenes években azonban mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy a farmotor és hátsókerék-hajtás már elavult konstrukció.

A karosszériát Vrchlabíban, illetve Kvasinyiban készítették. Jól láthatók a krómozott díszek az ajtókereten, a homlokfalon és a kerekeken
(Még több fotó a galériában. Kattintson a képre!)

Ekkorra szinte az összes nagyobb autómárka felhagyott a motor hátra építésével, így a cseh mérnököknek is tartaniuk kellett a lépést az idővel. 1972-ben megindultak a fejlesztések, hogy a 100/110-es sorozatot egy modernebb változattal nyugdíjba küldjék. Annak ellenére, hogy több orrmotoros prototípust is készítettek, a mérnökök a fejlesztésekre szánt szűkös anyagi keret miatt végül a jól bevált és olcsó megoldás mellett maradtak. A 727-es kísérleti modell a 110-es műszaki alapjaira épült, de teljesen új formájú karosszériát kapott. Ez a kocsi csak az orr-rész kialakításában tért el a később bemutatott 105/120 formájától. Az orrmotor és a fronthajtás visszatéréséig még 1987-ig, a Favorit megjelenéséig várni kellett.

De kanyarodjunk vissza a hetvenes évekhez. 1976-ban Brnóban bemutatják a Škoda 105/120 sorozat alaptípusait. Az Autó-Motor május 21-ei számában megjelenik egy szenzációsnak nevezett fotó, amely a 120-as egyik prototípusát ábrázolja. A képet egy lelkes amatőr készítette, aki éppen a gyár múzeumában tett látogatást. "Az autógyárak kísérleti osztályain, bemutatótermeiben mindig vannak érdekességek, de azt, hogy közülük melyik és mikor kerül futószalagra, mindaddig csak találgatni lehet, míg arról nem adják ki a hivatalos közleményt" - írja az AM. A kocsi elejébe 1174 köbcentiméteres, négyhengeres, soros elrendezésű, vízhűtéses motort szereltek. Igen, jól olvasták, még az utolsó pillanatban sem hagyott fel a tervezőgárda az orrmotoros konstrukció lehetőségével. Az eredményt viszont tudjuk. Az írásból az is kiderült, hogy GLS változatot, azaz a keleti kényelem minden elérhető extrájával felvértezett típust is szeretnének gyártani.

E rövid beszámolót követően Agatha Christie regényeibe illő, találgatásokkal teli nyomozás kezdődik a lap hasábjain. Jellemző volt a korabeli információáramlásra, vagy inkább annak hiányára, hogy még a baráti országok szaksajtója sem értesülhetett pontosan az eseményekről, legyen az politikai vagy más jellegű. Így nemegyszer olyan részletek, adatok kerültek nyilvánosságra, amelyek kevéssé fedték a valóságot. A konkrétumok hiánya miatt néhány esetben vad feltételezésekből alkothattak híreket a szakújságírók. 1976 júliusában a "szenzációs" felvétel története tovább gyűrűzik. A Csehszlovák Kommunista Párt XV. Kongresszusa küldötteinek is bemutatják a 120 GLS-t.

Angol exportra készült a Super Estelle sorozat
(Még több fotó a galériában. Kattintson a képre!)

A Svet Motoru és az Autó-Motor hivatalos képeket közöl a járműről, amelyen a következőket figyelhették meg a korabeli olvasók: megmaradt a hátsókerék-hajtás, a hűtőt viszont már az autó elejében helyezték el, a csomagtartó fedele oldalra nyílt, a benzintankot a balesetveszély csökkentése érdekében a hátsó üléssor mögé helyezték, valamint a pótkerék is elkerült a régi helyéről. Az új modell kerek műszereket, illetve az elődjétől eltérő formájú kormánykereket kapott. Az izgalmak fokozása érdekében álljon itt a cikk utolsó mondata: "Hivatalos információk hiányában még mindig csak találgatni lehet."

1976 októberében már lezajlott a brnói vásár, az autót bemutatták Budapesten, a BNV-n is. Ekkor a gyár által küldött fotókat is közölt az AM, valamint egy sokak számára baljós hangvételű levelet a Merkurtól: "a Škoda új típusainak importjára és hazai értékesítésének megkezdésére mai tudásunk szerint sem ebben az évben, sem 1977-ben nem kerül sor." De ez a hír valószínűleg csak az ellenséges nyugati spionok megtévesztését szolgálta, mert az új autóra áhítozók legnagyobb örömére 1977-ben a 105 S alaptípust mégis elkezdték forgalmazni. A "szenzációs" fotó története itt véget is ér. Sajnos az angol írónő már nem érhette meg az esemény végkifejletét - valószínűleg nem is olvasott Autó-Motort, pedig kitűnő alapul szolgálhatott volna ez az eset egy talányos és fordulatokban gazdag kémtörténet megírásához.

Saját lábán érkezett Szlovákiából. Érdemes megcsodálni a kétméteres antennát
(Még több fotó a galériában. Kattintson a képre!)

Az alapmodell bevezetése után a jól ismert S110 L helyébe a 120 L lépett. Ennek motorját nagyobb hengerűrtartalommal és új, Jikov EDSR kéttorkú porlasztóval látták el. A megnövelt teljesítmény jobb menettulajdonságokat eredményezett, ami 10 százalékkal nagyobb üzemanyag-fogyasztást is jelentett a 105 S-hez képest. A karosszériát a hűtőrácson és a küszöbökön elhelyezett díszléc, a kerekeken alkalmazott díszkarika, valamint az első és hátsó szélvédők keretezése dobta fel. Az utastérben eltérő lett a kárpitanyag (műszálas velúr és műbőr kombinációja), az ülések háttámlái pedig - egészen a fekvő helyzetig - fokozatmentesen dönthetőkké váltak. Mind a négy ajtót könyöktámaszokkal látták el, az oldalüvegeket le lehetett ereszteni, az elefántfül-ablakok viszont hiányoztak elölről.

A hátsó ülésen utazók is dohányozhattak, mert az ajtók kárpitozásába egy-egy hamutartót süllyesztettek. Az új műszerfalon kerek visszajelzőkkel néztek farkasszemet a lelkes sofőrök, akik a hűtővíz hőmérsékletéről, a kocsi sebességéről, az üzemanyag mennyiségéről olvashattak le információkat. Az erősebb motor és a komfortosabb felszerelés a kocsi tömegét 25 kilogrammal, árát 5000 forinttal növelte az alapmodellhez képest, így a Škoda 120 L a KRESZ által kötelezővé tett tartozékokkal együtt 84 000 forintba került. És ez még nem a vége, csak az egyszerűbb Luxe változat.