Kabrió a mindennapokra - Peugeot 308 CC 2.0 HDi teszt

Sokan gondolják azt, hogy a lenyitható tetejű kocsik csak sportkocsik lehetnek. A 308 CC jó ellenpélda erre: fő erénye nem a dinamizmus, hanem a kényelem, négyen is tűrhetően elférnek benne, és a csomagtartója is használható méretű. Az élményt a kétliteres dízelmotor sem rontja le.

Csak lezúzott oldalablakokkal huzatos, egyébként szélcsend van belül
(Még több fotó a galériában. Kattintson a képre!)

Már a 308-as bevezetésekor tudni lehetett, hogy a 307-es utóda nem teljesen új autó, hiszen a padlólemezt megtartották, de a belsejét és a benzines motorokat szinte teljesen lecserélték. Ugyanez a helyzet a CC változattal is: ez is a 307 CC padlójára épül, ami megkötötte a tengelytávolságot, a hosszúságon és a szélességen viszont tudtak növelni a Peugeot mérnökei. Ez nemcsak az utastér helykínálatának, hanem a karosszéria arányainak is jót tett, a keménytetős kabrióknál kritikusnak számító hátsó rész formáját sokkal jobban eltalálták, mint a kissé amorf 307 CC-ét.

Elegáns krómcsík húzódik a hátsó rendszám alatt, a diffúzor csak vicc

Ezek a hátsó lámpák végre tényleg diódás megvilágítást kaptak, nem csak tettetik azt a hagyományos körte elé betett lyukacsos lappal, mint ahogy azt az elődnél láthattuk. Látszik, hogy igyekeztek ezt a csorbát a lehető legjobban kiköszörülni a peugeot-sok: a LED-ek fénye egyenletesen világítja át a burát egy vörös csíkban, ami éjszaka különösen látványossá teszi a francia kabrió farát. A két áldiffúzor az autó menetteljesítményeinek ismeretében kissé túlzásnak tűnik, de ha leszorítóerőt nem is termelnek, abban mindenesetre jók, hogy optikailag még szélesebbnek láttassák a farrészt.

20 másodperc alatt nyitja ki a tetőt a mozgató mechanizmus

Profilból természetesen lenyitott tetővel mutat jobban a 308 CC, ha becsukjuk, senki sem fogja összekeverni a hamarosan érkező 308 RCZ-vel, mert egyrészt jóval magasabb nála, másrészt a kétrészes tető viszonylag hamar véget ér, és a csomagtérfedél még hosszan nyújtózkodik a hővisszaverő hátsó szélvédő mögött. Sajnos keveseknek sikerül olyan jól egy adott modellnek a kupé-kabriósítása, mint például a BMW-nek a 3-asnál, amely csukott állapotban legalább olyan szép, mint a hagyományos kupé. A nem-prémiummárkák kupé-kabrióinak szépségversenyén azért a 308 CC jó eséllyel indulna a győzelemért, bár ha a 306-oshoz hasonlóan itt is a Pininfarina stúdiót bízták volna meg a nyitott tetejű változat megrajzolásával, valószínűleg még jobb lett volna a végeredmény.

Ideje lenne már túllépni a hatalmas halszájon a formatervezőknek

A kissé elnagyolt orr megegyezik a többi 308-aséval, persze nem az alap, hanem a sportosabb lökhárítót kapta meg, a függőleges ködlámpákkal és a hatalmas harcsaszájjal, amelyben ez esetben krómozott rács próbálja meg elhitetni a szemlélővel, hogy valódi luxus-prémiumautót lát. Ez persze nem igaz, a 308 CC tömegterméknek számít a nálunk igen ritka kabriók között, ennek ellenére közel olyan hatást vált ki a forgalom többi tagjából, minta egy két-háromszor ennyibe kerülő autót látnának: amerre csak mentem, forogtak a fejek, igaz, ebben nagy szerepe lehet annak is, hogy a tesztautókon kívül még nem sok szaladgál belőle az utakon. Túllépve a formán, a 308 CC-nek van néhány olyan különleges műszaki megoldása, ami még a magasabb presztízsű gyártóknál sem általános. Ilyen például a 297 ezer forintba kerülő, xenonos, dinamikus kanyarfényszóró, amely késlekedés nélkül követi a kormánymozdulatokat, és remekül bevilágít a fordulókba.

Kényelmesek és jól tartanak a CC egyedi ülései. Szellőzés beléjük nem rendelhető

De az ülésbe integrált nyakfűtés sem általános még a drágább kabriókban és roadsterekben sem, korábban hasonlót csak a Mercedes-Benz SLK és SL kínált, igaz, ott valamivel jobban oldották meg a téli kabriózásra kitalált újítást, mert a meleg levegőt fújó rostélyokat a mozgatható fejtámlákba tették. A Peugeot-ban ezzel szemben fejtámlával egybeépített sportüléseket alkalmaznak, ami annyit jelent, hogy a légbeömlő helye is fix, így a tavaszi menetpróba tapasztalatai alapján csak az átlagos magasságúaknak fogja jó helyen fújni a meleget, magasabbaknak a háta, alacsonyabbaknak a fejbúbja nem fog fázni. Tesztautónkból egyébként hiányzott az Airwave rendszer, és elképzelhető, hogy az eladott 308 CC-k jó részében sem lesz, mivel a bőrkárpittal együtt 640 ezer forintot kérnek érte.

Elegáns, hűvös az összhatás a feketével és az ezüsttel. Akár teljes műszerfal-bőrözés is kérhető

Nagyrészt megegyezik az igényes utastér bármelyik 308-aséval; ismerős volt a puha műszerfalborítás, az erősen döntött középkonzol, és a jó öreg PSA-indexkapcsoló is, amely tudja az érintésre hármat villanó funkciót. Apró különbségek persze akadnak: itt a kissé túlméretezett, de remek fogású kormány alját lelapították, a középkonzol lakkfeketévé változott, újak az ajtóborítások, az órák pedig fehérre változtak, ami nem könnyíti meg a leolvasásukat napsütésben. Hidegben fagyos lehet, napsütésben viszont enyhe égési sérüléseket is okozhat a fém váltógomb, talán egy kabrióba jobb lett volna egy bőrborítású gombot tenni.

Nem is olyan sanyarú a sorsa a hátul ülőknek, feltéve, ha 175 centinél nem magasabbak és az első utasok is készek előrébb csúszni egy keveset

Mivel csak szélesebb, de hosszabb nem lett az utastér a 307 CC-hez képest, hátra továbbra se ültessünk 175 centiméternél magasabbakat, már csak a csukott tetővel igencsak szűkös fejér miatt sem. Csak egy centit bővült a hátsó lábtér az elődhöz képest, amit az első ülés hátának ügyes formázásával értek el, csak az a baj, hogy kemény műanyag borítja, ami nyomhatja a hátsó utasok lábát. Persze a kupé-kabriók között a 308 CC még így is tágasnak számít, a hátsó támla kevésbé meredek, mint a konkurenseknél, emiatt jobb benne ülni. Rövidebb utakra tehát nyugodtan el lehet indulni négy személlyel is, ami például a 207 CC-vel lehetetlen vállalkozásnak bizonyulna.