Autólogó-történelem I. - Az Alfa Romeótól a Fiatig

Az autók emblémáit a gyerekek is felismerik, ezek az évszázados jelvények komoly értéket képviselnek az autógyártók számára, de mennyit tudunk róluk? Háromrészes sorozatunkban megidézzük a márkák alapításának és a logók születésének történetét. Az első részben kiderül, miért egy kígyó a sportos Alfa Romeo jelképe, megfejtjük a BMW titkát, szót ejtünk a Chevrolet csokornyakkendőjéről, japán szimbólumokat fejtegetünk és a Citroën múltjába is bepillantunk.

Összeállításunk második részét itt, harmadik részét itt találja.

Alfa Romeo

Nem csak az autóbolondok körében cseng jól a Fiat konszernhez tartozó olasz gyártó neve, amely két cég egyesülésével jött létre. Logóját mindenki ismeri, de emlékezetből csak kevesen tudnák lerajzolni. Gyökerei 1907-be, a Darracq Italiana megalakulásához vezetnek, amelyet Alexandre Darracq, a francia autógyáros honosított meg Nápolyban Ugo Stella közreműködésével. Az együttműködést három év után felbontották, így Stella átköltöztette a vállalkozást Milánóba, ahol ALFA (Anonima Lombarda Fabbrica Automobili), vagyis névtelen lombardiai autógyár néven kezdték meg a működést.

Sokat változott, de ugyanaz maradt az Alfa emblémája

Ebben a formában is csak az évtized végéig léteztek, amikor Nicola Romeo felvásárolta, és Alfa Romeo névre keresztelte, majd a háború alatt átmenetileg fegyverek és lőszerek termelésére állította át a gyárat. A míves emblémát egy mérnök tervezte, az ő ötlete volt, hogy milánói szimbólumokat használjanak fel. Éppen villamosra várt a Piazza Castellón, amikor megpillantotta a Filarete torony tetején lévő, embert lenyelő, koronás, sárkányfejű kígyót, a Visconti család címerállatát, amely a kerek alakú logó közepébe, Milánó város zászlaja, a fehér alapon piros kereszt mellé került.

A Visconti család címere

Az 1910-ben tervezett embléma kék keretébe arany betűkkel felülre az Alfa, alulra a Milano szavakat írták, a kettőt pedig a Savoyai-dinasztiára utaló csomóval választották el. Az egyesülés után a feliratot fehérrel írt Alfa Romeóra cserélték, majd 1925-ben babérkoszorúval vették körül, melynek formáját 1946-ban megváltoztatták, a csomót pedig hullámvonallal helyettesítették. 1972-től a kígyó rajzát stilizálták, a betűket ismét arany színnel írták, de elhagyták a koszorút és a Milano nevet.

Audi

A német autók emblémái jellemzően kerek alakúak. Ez a kör a német autók védjegyét, a minőséget, a megbízhatóságot, az állandóságot szimbolizálja. Mindez az Audira négyszeresen is igaz, hiszen logója négy, egymásba fonódó karikából áll. Ez persze nem véletlen. A márka története 1899-ben kezdődött, amikor August Horch megalapította autógyártó vállalkozását Köln Ehrenfeld körzetében. Az üzem tíz éven át működött, Horch azonban összeveszett a felügyelőbizottság tagjaival, akik kitették őt a saját cégéből. Még abban az évben megalapította új vállalatát a Trabantról is ismert Zwickauban.

Ilyen szövevényesen alakult ki a ma ismert Audi

Ismét magáról nevezte el a céget, de a kölniek beperelték, a bíróság pedig kötelezte, hogy nevezze át új üzemét. Ebben üzlettársa, Franz Fikentscher fia segített, aki tanulás közben jött rá, hogy a hallásra utaló Horch név megegyezik a latin Audi szóval, amely tökéletesen megfelelt márkanévnek. A ma ismert embléma azonban csak 1932-ben született meg, amikor egyesült az Audival a Horch, a DKW és a Wanderer autógyár, és megalapították az egyezségre utaló Auto Union márkát. A négykarikás logó ebben az időben még csak a legendás szivar versenyautókon jelent meg.

Elsőként a legendás szivar versenyautókon tűnt fel az Auto Union logó

A négy cég műhelyéből kikerülő luxusmodellek továbbra is saját néven, saját emblémával készültek. Amikor a válság miatt kisebb típusok gyártására kényszerültek, bevetették a négy karikát a közepébe írt felirattal. A háború alatt a gyár a frontra termelt, majd a zwickaui egység a keletnémet területen maradt (ahol az IFA és VEB vállalatok gyártották tovább a háború előtti, kétütemű típusokat), így újra kellett alapítani a céget a bajorországi Ingolstadtban. Az Audi nevet a DKW-féle kétütemű motorokkal való látványos szakítás után, a 60-as és a 75-ös típusokon használták először a négy karikával. Ezzel a másik három, egykor nagynevű márka a múlté lett.

BMW

Kevés autógyár emblémájának történetét övezi olyan máig tisztázatlan legenda, mint a BMW-ét. Már csak azért is nehéz igazságot tenni a kérdésben, mert a BMW-nek 1913-as megalakulásakor nem volt semmi köze az autóiparhoz, a Saabhoz hasonlóan eredetileg repülőgépmotorok gyártásán dolgoztak. Az eredeti Rapp Motorenwerke nevet is négy év után változtatták meg Bayerische Motorenwerkére, ekkor tervezték meg a cég - kisebb változtatásokkal - máig használt logóját. A kör alakú jelvény külső ívére fekete alapon, arany színben a BMW betűk kerültek, a középső kört pedig négy részre osztották és kék-fehérre színezték.

Érdemes kitartani amellett, ami bevált, ilyen a BMW emblémája

A romantikusabb magyarázat szerint a négyes osztás a repülőgépek forgó propellere által kirajzolt sötét és világos szakaszokat jelképezi, amelyeket a pilóta a légcsavar fémje és az ég kékje miatt ebben a két színben, felváltva láthat. A földhözragadtabb változat viszont azzal magyarázza a színválasztást, hogy a Bajorországot a nevébe is foglaló cég helyi kötődése miatt választotta a bajor zászló színeit. A megoldás valószínűleg a két irányzat között lehet, hiszen az is előfordulhatott, hogy magát a formát a propeller forgása, a színeket pedig a zászló ihlette. Jelvényét sosem cserélte le a cég, pedig az első világháború utáni békeszerződés miatt le kellett mondaniuk a repülőgépiparról.

A romantikus legenda alapja, az 1929-es plakát

Az eredeti cég - a mai Knorr-Bremse - fékberendezések gyártására állt át, egy befektető, Camillo Castiglioni azonban átpártolt a Bajor Repülőgépgyárhoz, és magával vitte a márkanevet is. 1924-től már újra gyárthattak repülőgépmotorokat, erről árulkodik híres plakátjuk is. Az autóiparba 1928-ban az eisenachi autógyár megvásárlásával léptek be. Ott született a 328-as, amely megalapozta a márka sportos hírnevét. A háború után a keleti régióhoz csatolt Eisenachban újraindult az autógyártás, de a Münchenbe visszaköltöző BMW felháborodása miatt később EMW (Eisenacher Motorenwerk) néven, piros-fehér jelvénnyel folytatták a munkát egészen a Wartburg újjászületéséig.

Chevrolet

Senkinek sem kellett bemutatni a márkát, amikor a tulajdonos General Motors Európában Chevynek címkézte át a Daewookat, de a márka arany csokornyakkendőjének eredete még a BMW logójánál is homályosabb. Önmagában a név is meglepő, hiszen a mára elkoreaiasodott, mégis vérbeli amerikai márka nevét francia kiejtéssel, "sevrolének" kell mondani. A cégalapító Louis Chevrolet ugyanis francia gyökerű svájci volt, autógyárát mégis az Egyesült Államokban alapította meg 1911-ben, az autóipari fenegyerek, William Durant segítségével. A legenda szerint az embléma is Durant ötlete volt, de még a családi visszaemlékezésekben is többféle változatban él a sztori.

Többféle eredete is létezik a Chevrolet logójának

Felesége szerint Durant egyszerűen lekoppintotta a Coalettes cég hirdetésében látott, kissé döntött téglalapot, lánya azonban úgy emlékszik, hogy vacsora közben rajzolta le a logót. Más források szerint Durant egy szálloda tapétáján szúrta ki ezt a sormintát, de az is elképzelhető, hogy mivel ez az alakzat kacsintott vissza rá több helyről is, végül megtetszett neki. A legvalószínűbb mégis az a teória, amely szerint a nyakkendő valójában egy kereszt, amely eredetileg a névadó, Louis Chevrolet hazája, Svájc zászlaját díszíti fehérben, piros háttérrel.

A következő oldalon a Citroënről, a Daciáról, a Datsunról és a Fiatról olvashat.