Akik látják a hangokat - látogatás a győri Audi fejlesztőközpontban

Fényképezni nem lehet, még akkor sem, ha a látogatók olyan botcsinálta ipari kémek, mint mi újságírók. Kell ennél jobb bizonyíték, hogy a győri Audinál már nem csak autógyártás, hanem szupertitkos fejlesztés is folyik? A márka jövőjének egy darabja a magyar mérnökök kezében van, akik olyan műszerek között törekednek a tökéletesre, amik még Ingolstadtban sincsenek.

Amikor legutóbb Győrben jártam, szabadon kattintgathattam a szerelőszalag mellett, de most az autógyártásnál sokkal fontosabb folyamatba, a fejlesztésbe avattak be minket. Eleinte csak az Audi TT-k összeszerelését végezték a győriek, és persze gyártották a motorokat, ami mára egészen felfutott. A konszern csaknem minden márkájának, a Lamborghininek és a Bentley-nek is szállítanak. Összesen kétmillió motor készül itt évente, köztük a Volkswagen Amarok és az Audi A1 Challenge blokkja, melyeket a helyi mérnökök terveztek át a két modell számára.

Készülnek a V8-asok az Audi RS4-hez, de más márkák is kapnak motort Győrből

Ez már nem bérmunka, hanem igazi fejlesztés, de ez még csak a kezdet. Azt már tudjuk, hogy a folyamatosan bővülő gyár már képes komplett autók legyártására a legkisebb alkatrésztől a legnagyobbig, de mostanra önálló tervezőközponttá lépett elő. Egyetemekkel együttműködve fiatal mérnökök tucatjai kerülnek a legvonzóbb munkahelyként számon tartott Audihoz, ahol már nem csak építhetik, hanem formálhatják is a cég jövőjét. Sokmilliós, speciális gépek állnak rendelkezésükre, melyek csak a győri üzemben találhatók meg.

Egyszerre foglalkoznak alternatív hajtásokkal és a jelenlegi technika tökéletesítésével

Ezzel szervesen bekapcsolódtunk az Audi világméretű hálózatába. Az itt dolgozó mérnökök folyamatosan kapják a feladatokat, és közvetve-közvetlenül együtt dolgoznak más országok csapataival. Egyes stábok részfeladatokért felelősek, ilyen az akusztika, a súrlódásanalízis, a virtuális fejlesztés vagy a járműfejlesztés. Ennyi magyar tudást Audik még nem tartalmaztak, egyre kevésbé lehet németnek nevezni a márkát, cserébe tehetünk valamit a hírnevéért, amit a kormányzati kocsik ügyesen romboltak le. Például megtalálhatjuk a jövő hajtásláncát.

Nem a monitor rossz, a film 3D-s, szinte mindent képesek számítógéppel szimulálni

Ma az okoz fejfájást az Audinak, hogy megfeleljen a környezetvédelem és az energiaforrások körüli hisztéria kihívásainak. Alternatív meghajtásokkal kísérletezik, és az utolsó csavar optimalizálásával is megpróbál faragni a tömegből, javítani a hatékonyságon. A központban járva úgy tűnik, ma már kisebb gondjuk is nagyobb annál, hogy klasszikus értelemben véve autókat tervezzenek, rég túl vannak ezen, a helyi erőknek az a dolguk, hogy a legtöbbet hozzák ki a meglévő technológiákból és melléjük újakat találjanak ki.

A mikrofonokkal és kamerával felszerelt állvány teszi láthatóvá a motor hangját

Nem engedtek fényképezni, így csak a fotósukra és a fényképarchívumukra támaszkodhatok, pedig nem hiszem, hogy túl nagy titkokat tudtam volna leleplezni odabent, mivel a lényeg a mérnökök fejében és a számítógépekben van. Kicsit úgy éreztem magam, mint aki bejutott a NASA legtitkosabb laborjába, hogy meglesse, hol készül az űrhajó, végül nem talál mást, mint egy fullextrás irodát. Látnivaló azért így is akadt, például életemben először láttam egy motor hangját, amit egy speciális, kamerával kombinált mikrofonernyő képezett le.

Az akusztikai részleg a motor hallható és rejtett zajainak tompításán dolgozik

Ez azért fontos, mert így még egy abszolút hallású kollégánál is pontosabb és részletesebb adatokat gyűjthetnek a motoron belüli vibrációkról, rezgésekről és más zajforrásokról. Az akusztikai részleg a 60 csatornás készülékkel hozza létre a zajtérképet, mellyel egyes alkatrészek hangkibocsátása akkor is érzékelhető, ha már kívül esik az emberi füllel hallható tartományon. Azt is megtudtuk, hogy két 60 dB erősségű hang együtt csak 63 dB-t tesz ki.

Ezzel a kiskocsival lökték a motort a falnak, majd az egészet lemodellezték

Az is meglepett, hogy a virtuális fejlesztésen dolgozók komplett motorblokkokat csapnak a falhoz, hogy lemodellezhessék a viselkedését és később pusztán virtuálisan tördelhessék az öntvényeket és a műanyagokat. A számítógépes törésmechanikai modellezés lehetővé teszi a valósághű tesztelést anélkül, hogy egyedi darabokat kellene hozzá legyártani. Alkatrészeket terveznek és tesztelnek számítógéppel, melyeknek minden tulajdonságát előre programozzák, végül a papíron legjobb megoldást fejlesztik tovább.

Vasúti szállítás kockázatait is lehet virtuálisan elemezni, ami olcsóbb egy élő tesztnél

Hasonlóan tesznek a súrlódásanalízist végző munkatársak is, akik nem a munkaügyi osztály alkalmazottjai, viszont ők is belső problémákat oldanak meg, csak a motorban. Elmondásuk szerint minden ponton kell számolni súrlódási veszteséggel, amit virtuális térben, illetve próbapados mérésekkel képesek enyhíteni. Látszólag elenyésző mértékű a siker, de számokra konvertálva már jobban hangzik, hogy az a néhány gramm szén-dioxid, amivel minden motor kevesebbet pufog ki, évi 14 ezer tonnával kevesebb, adóban kifejezve pedig 26 millió eurót takarít meg.

Alkatrészeket terveznek és tesztelnek számítógéppel, mielőtt gyártanának belőlük

Szintén a spórolásról szól a járműfejlesztés munkája is, akik a vevőket képviselik a mérnökökkel szemben. Bármilyen furcsán is hangzik ez, az ő dolguk, hogy a kész termék végül valami olyasmi legyen, amire manapság vágyni szokás. Ők végzik a végső teszteket, öt évvel a szériagyártás előtt virtuálisan, három évvel hamarabb alkatrész szinten, két évvel egy nagy nemzetközi szalon előtt pedig közúti teszteken nyúzott, álcázott autókkal. Elképesztő összegeket spórolnak meg a speciális műszerekkel, ilyenek is csak Győrben vannak.

Bal sarokban a megrezegtetett kasztni és a lézer, ami keresi a szigetelések helyét

Számítógéppel képesek szimulálni a futómű viselkedését olyan szélsőséges esetekben, ami miatt egy tesztpilóta már veszélyességi pótlékot kérne. Megvizsgálhatják a motorba áramló levegő útját és olyan alkatrészekig jutnak el, melyekhez a valóságban nem lehet hozzáférni. Persze igazi autókra is szükség van, például a szigetelések vizsgálatánál. Motorzajjal vagy - ahogy a bemutatón - egy Quimby-dallal megrezegtetik a fémet, és egy lézerrel 1200 ponton letapogatják, hol van szükség szigetelőcsíkokra, így a költségekből és a súlyból is faragnak.

Annak ellenére, hogy mindent csak érintőlegesen mutogattak meg, jó kis ízelítőt kaptunk az Audi maximalizmusából. Öröm látni, hogy az egekbe magasztalt minőség és igényesség már magyar mérnökök tudásának is köszönhető. Az ilyesmi akkor is szép dolog, ha valójában az egészet a profit és nem a puszta szakmai dicsőség mozgatja.

Cikkajánló

Ajtóleszereléssel kezdődik a győri Audik összerakása		Így készül a magyar Merci		Az új Suzuki Swift bemutatóján jártunk