Én vagyok az ESP

Az elektronikus menetstabilizáló rendszer gondoskodik arról, hogy a jármű megőrizze a stabilitását akkor is, ha a vezető egyébként elvesztené az uralmát felette. Idén novembertől benne kell majd lennie minden új autóban, amelyet az Európai Unióban értékesítenek.

Nem minden autóban lehet kikapcsolni az ESP-t, de erre amúgy is ritkán van szükség Forrás: Volkswagen

Az elektronikus menetstabilizáló rendszer úgy működik, hogy ha az érzékelői megcsúszásveszélyt érzékelnek akár alul-, akár túlkormányzottságból kifolyólag, akkor a rendszer képes csökkenti a motorteljesítményt, és egymástól függetlenül fékezni az egyes kerekeket. Ez a két beavatkozás az esetek 80 százalékában elég ahhoz, hogy a kocsi megpördülése elkerülhető legyen. Persze a fizika törvényeit a menetstabilizálóval sem lehet átlépni, megközelíteni őket viszont sokkal könnyebb.

Öt fő alkatrészből áll a menetstabilizáló rendszer: az integrált vezérlőegységgel rendelkező hidraulikus modulból, a kerékfordulatszám-jeladókból, a kormányszög-jeladóból, a kocsi közepén elhelyezett szögsebesség- és oldalgyorsulás-szenzorból, valamint abból az egységből, amely az ESP és a motorvezérlés közötti kommunikációt bonyolítja le. Egy új típusnál nagyjából két évig tart, míg az elektronikus menetstabilizálót megfelelően hozzáigazítják, egy új karosszériaváltozatnál ehhez általában egy év is elég. A menetstabilizáló legelterjedtebb neve az ESP (electronic stability program), de sok gyártó saját fantázianevet adott a rendszernek, így találkozhatunk a CST, DSC, DSTC, ESC, MSP, VDC, VDIM, VSC, AdvanceTrac, StabiliTrak elnevezésekkel is.

Az ESP részei Forrás: Bosch

Az első, Bosch-gyártmányú elektronikus menetstabilizálót 1995-ben dobták piacra a W140-es Mercedes-Benz S-osztályban. 1998-ban bevezették a mikromechanikus perdületérzékelőt, amely strapabíróbb és tartósabb volt a korábbinál. 2001-től kezdve az ESP már az utánfutót húzó járművek stabilizálására is képes úgy, hogy a kígyómozgást fokozatosan csökkentve nyeri vissza a jármű felett az uralmat. 2004-ben jelent meg a radaros távolságtartó tempomatokkal együttműködésre képes ESP Plus, a 2007-es ESP Premium pedig már arra is képes volt, hogy a hajtott kerekek egyenkénti fékezését arra használja, hogy kanyarban az ívkülső kerekekre több jusson a motor nyomatékából (torque vectoring), így növelve a kanyarstabilitást és -sebességet. A legmodernebb elektromos és hibrid hajtású autókban az ESP-nek fontos feladata még az is, hogy fékezéskor az áram visszatermelését úgy szabályozza a generátorüzembe kapcsoló villanymotorral, hogy az autó stabilitása ne kerüljön veszélybe.

Először a W140-es "bálna" Mercedeshez volt elérhető Forrás: Bosch

Sorozatgyártásának kezdete óta folyamatosan fejlesztették az ESP-t. Míg az első változat még 4,3 kilogrammot nyomott, a jelenlegi, alapkivitelében mindössze 1,6 kilogrammos kilencedik generáció egyszerre könnyebb és költségtakarékosabb, a beépítési mérete pedig az ötödére csökkent. Jól jellemzi a menetstabilizálók elterjedését, hogy 1995-től 2010-ig a Bosch összesen 50 millió ESP-t állított elő, majd ez a volumen mindössze négy év alatt a duplájára emelkedett, a 100 milliomodik rendszer 2014-ben készült el.

Az évek múlásával az ESP egyre okosabb, kisebb és könnyebb lett Forrás: Bosch

Az utóbbi években a vezetéstámogató rendszerek széles köre is az ESP-re épülve könnyíti meg a sofőr dolgát. Nem létezne a menetstabilizáló alkatrészei nélkül a már említett, követési távolságot tartó tempomat, az automatikus kormányzásra képes parkolóasszisztens, a ráfutásos baleseteket megakadályozó (vagy a hatásukat csökkentő), önálló fékezésre képes vészfékasszisztens, de a fékekkel vagy a kormánnyal az autót a saját sávjába visszaterelő sávtartó automatika sem. A biztonság mellett a kényelmet is szolgálják az olyan további ESP-funkciók, mint az elektronikus rögzítőfék, a keréknyomás-ellenőrzés, a hegymeneti elindulást segítő (amely 2-3 másodpercig megtartja a féknyomást a fékpedál elengedése után is), vagy a lejtmenetvezérlő, amely a terepjárókat nem engedi egy beállított tempónál jobban felgyorsulni meredek lejtőkön, és közben megőrzi a stabilitásukat is.

Elterjedtség

2014 novemberétől hiába keressük az olcsó autók extralistáján az ESP-t, mert az Európai Unió országaiban ettől kezdve minden új gépkocsiban a szériafelszereltség részének kell lennie. Európában már ma is az új személygépkocsik, illetve könnyű haszonjárművek 78 százaléka rendelkezik a menetstabilizáló rendszerrel, az Egyesült Államokban pedig 4,5 tonna megengedett legnagyobb össztömegig minden gépjármű kötelező felszerelése. Ausztráliában és Izraelben szintén előírás már az ESP, míg Japánban, Dél-Koreában, Oroszországban és Törökországban a következő években lép majd hatályba a vonatkozó szabályozás. Világszerte már a személyautók és a könnyű haszonjárművek 55 százaléka rendelkezik elektronikus menetstabilizálóval, és Kínában is csaknem minden negyedik új személyautó ezzel felszerelve gördül le a szerelőszalagról.

A modern ESP-k még ennél is többre képesek. Magas építésű járműveknél megakadályozzák a borulásveszélyt úgy, hogy engednek egy kis csúszást a kerekeknek, esőben megszárítják a fékeket a fékbetétek ráfektetésével a tárcsára, a fékek fáradását nagyobb féknyomással ellensúlyozzák, a fejlett terepjáróknál pedig felismerik a tereptípust, és a szabályzó elektronikák működését hozzá igazítják.

Egy svéd újság 1997-es jávorszarvastesztjén felborult az akkor új, ESP nélküli Mercedes A-osztály, ami nagy vihart kavart. Utána minden A-osztályba beépítették az aktív védelmi rendszert Forrás: TÜV

Nagyon sok ember köszönheti az életét az ESP-nek: egy 2011-es felmérés szerint csak Németországban egy év alatt 540 emberéletet mentett meg az aktív biztonsági eszköz. Az elkövetkező évek során mind több közlekedési manőver válik teljesen automatizálttá: az autók önállóan állhatnak be a garázsba, vagy automatikusan közlekedhetnek a reggeli csúcsforgalomban az autópályán, és ezeket az ESP segítségével teszik majd.