Túlzás nélkül állítható, hogy a győri üzem a magyar gazdaság egyik motorja, a teljes magyar export közel 9 százalékát adja. A ma már több mint tízezer embert foglalkoztató gyárban 1994 augusztusában indult a termelés a hengerenként ötszelepes, 1,8 literes szívó- és turbómotorokkal, és az évek során az Audi Hungária a VW-konszern központi beszállítójává vált.
A stratégiai helyszín kiválasztásában, nem hivatalos információk szerint, az Audi igazgatótanácsának tagjaként a budaörsi sváb származású, a Budapesti Műszaki és Gazdasági Egyetem tiszteletbeli professzorának megválasztott Martin Winterkornnak is komoly szerepe volt (később ő lett a VW-konszern vezetője is, a dízelbotrány miatt mondott le tavaly szeptemberben).
Mára a TT-összeszerelés után a teljes autógyártási folyamat is Győrbe költözött, "Hogyan készül?" videósorozatunk harmadik epizódjában ugyanakkor a legrégebbi és legnagyobb egységet, a motorüzemet mutatjuk be. A mai benzines (TSI) és dízeles (TDI) paletta egységeit a konszern szinte mindegyik típusába beépítik, ugyanakkor a hatalmas gyártási mennyiségek ellenére is itt a legalacsonyabb, 25 százalékos az automatizálás foka.
Ma már a benzineseknél magától értetődő a közvetlen befecskendezés, a turbófeltöltés, a változó szelepvezérlés és kiviteltől függően a hengerlekapcsolás, míg a dízeleknél a közös nyomócsöves befecskendezés lett egyeduralkodó, az Euro-6 normának megfelelő kipufogógáz-tisztítással. De a 22 év alatt sokféle műszaki érdekesség készült itt, a PD TDI-ktől kezdve a 12 hengeres dízeleken át a hengerenként ötszelepes benzinmotorokig vagy az atmoszférikus FSI-erőforrásokig.