Bár ezek a típusok csak 2016 végétől-2017 elejétől lesznek kaphatóak, idén sem lehetett oka panaszra a Toyotának, mivel az év első 8 hónapjában
45 százalékkal több hibridet adtak el Európában, mint tavaly ilyenkor,
pedig már 2015 is rekord évnek számított. Ma már minden harmadik, Európában eladott Toyota hibrid, a többi, hibrideket gyártó márka meg sem tudja közelíteni ezt az arányt.
„Közel vagyunk ahhoz, hogy idén 300 ezer hibridet adjunk el Európában" – mondta Párizsban a Toyota európai igazgatóhelyettese, Karl Schlicht. „Ez egy új rekord számunkra, a Toyota és a Lexus márkák ezzel az eredménnyel az hajtásláncok villamosításának élharcosa marad" – tette hozzá. „A számok megmutatják, hogy jelenleg a hibridek azok az alternatív hajtású autók, amiket a vevők akarnak – ezeket a remek eladási eredményeket annak köszönhetjük, hogy már jóval mások előtt sok pénz fektettünk a hajtásláncok elektrifikációjába".
Schlicht ezzel arra emlékeztetett, hogy a Toyota már az ezredforduló óta kínál Európában hibrid modelleket, holott más márkák csak egy-két éve fedezték fel maguknak a technológiát. 16 év alatt már 1,5 millió hibridet adtak el a kontinensen, de könnyen lehet, hogy 2017-ben egy év alatt is összejön ennek a negyede, ha az eladások ilyen ütemben növekednek majd, ahogy eddig.
Nem titkolt célja a Toyotának, hogy 2020-ra (amikor már minden kategóriában lesz hibridjük) minden második, Európában eladott autójában benzines-elektromos hajtáslánc dolgozzon.
A jelenlegi kínálat hét hibridből áll, hozzájuk csatlakozik majd év végétől a C-HR nevű kompakt crossover. Ezt a kocsit amúgy 1,2-es, 116 lóerős benzines turbómotorral is meg lehet majd venni,
a 122 lóerős hibrid változatba pedig a Prius hajtásláncát teszik.
Schlicht elárulta, hogy az előrendelések során a C-HR vevői 70 százalékban a hibridet választották, ami a 3,6 literes átlagfogyasztás és a szériafelszereltségként adott automataváltó tudatában nem meglepő.
A 4,36 méter hosszú kocsi körülbelül akkora, mint egy Auris, de a formája sokkal bátrabb, látszik, hogy olyan autót akartak alkotni a tervezői, ami elüt a Toyota-kínálat többi modelljétől. Toyotán még nem láttunk rejtett hátsó kilincset, de most ezúttal ez is belefért, mint ahogy a már-már komikus méretben felduzzasztott sárvédőt és fényszórók, meg az előző Civicre emlékeztető farkialakítás.
Belül legalább akkora a helykínálat, mint az Aurisban,
és a 377 literes csomagtartó 17 litert ver rá a testvérmodellére. A műszerfal formái és anyagminősége klasszisokkal jobb, mint bármelyik Toyotában, a dizájn a magas kardánalagúttal és a vezető felé fordított középkonzollal egy sportkocsiban is megállná a helyét.
Állítólag nagy hangsúlyt fektettek a fejlesztés során a jó vezethetőségre, Koba Hirojuki, a C-HR projektvezetője szerint az autónak a magas építése ellenére legalább olyan jó az útfekvése, mint egy normál ferdehátúnak. Hátul is többlengőkaros, független futómű tartja a kereket, a műszaki alapok a moduláris padlólemezzel együtt az új Priusból származnak.
A Párizsi Autószalonon bemutatott másik Toyota-újdonság a Prius konnektoros változata, amely meglepő módon külsejében is jelentősen eltér a normál hibridtől. Teljesen már az orra és a fara is, talán a Toyota is belátta, hogy túl merész lett a sima Prius, és most ezzel, az európai ízlésnek lényegesen jobban megfelelő formatervvel kompenzálnak.
A normál Priustól eltérően ebben a változatban lítiumos akkumulátor dolgozik (8,8 kilowattórás),
a tisztán elektromos módban elérhető hatótávolság 50 km.
Ekkor is viszonylag dinamikusan tud mozogni az autó, mert a villanymotor teljesítménye 93 lóerő.
Sima konnektorból
alig több mint három óra alatt feltölthető az akkumulátor,
de egy új üzemmódnak köszönhetően már arra is lehetőség van, hogy a benzinmotor töltse fel, ami akkor jöhet jól, ha például egy kizárólag villanyautóknak engedélyezett zóna felé tart az ember. Aki csak naponta 5 km-t szokott autózni, annak tankolnia és töltenie sem kell az autót,
a tetőn lévő napelem
ugyanis ekkora távolságra elegendő energiát képest az akkumulátorba juttatni.
A harmadik új hibrid a szépséges Lexus LC kupé új változata, a 2017 közepén piacra kerülő LC 500h. Könnyen megtehették volna, hogy a GS 450h limuzin hibrid rendszerét egy az egyben átveszik, a több mint 300 lóerős hajtáslánc elég lett volna a sportos menetteljesítmények biztosítására.
Viszont a Lexusnál tudták, hogy az abban használt fokozatmentes CVT váltó inkább a kényelmes, és nem a sportos vezetési céloknak felel meg. Főképp az erős gyorsításkor állandó fordulatszámon pörgő motor méltatlan egy valódi sportkocsihoz, ezért alaposan átdolgozták a rendszert, hogy minden korábbinál direktebb legyen a vezetési élmény.
A 3,5 literes, Atkinson-ciklusú V6-os benzinmotor persze a GS-ből származik, de ezúttal egy hagyományos automata váltó is bekerült a hibrid rendszer végére,közvetlenül a hátsó tengely elé. Megmaradt a villanymotor fokozatmentes erőátvitele, de úgy programozták, hogy hat virtuális fokozata legyen, ami a négyfokozatú automatával együtt összesen már
10 sebességfokozatot jelent.
Az automata váltónak köszönhetően a Lexus szerint sokkal lineárisabb a kapcsolat a sebesség és a fordulatszám között, mint eddig bármelyik hibridjüknél: gyorsítás közben hasonlóan pörög fel a motor, mint egy normál autóban. A Lexus szerint a váltási idők összemérhetőek a dupla kuplungos automatákéval, de a LC váltója kisebb helyet foglal és könnyebb is.
Összesen 360 lóerő lett az LC 500h rendszerteljesítménye,
ami elég ahhoz, hogy a kocsi 5 másodpercnél hamarabb gyorsuljon fel 100 km/h-ra.