Minden év januárjában, Detroitban rendezik meg az első nagy kiállítást, a michigani autóvárosban ilyenkor az észak-amerikai Év Autója díjakat is átadják. Ennek semmi köze az számunkra fontosabb európai Év Autója választáshoz, amelynek nyertese márciusban derül ki a Genfi Autószalonon.
Idén az Év Autója a tengerentúlon a Honda Accord lett,
az év szabadidő-autója a Volvo XC60, az év nagy terepjárója pedig a Lincoln Navigator. Közülük csak a Volvót árulják Európában is.
A következőkben az idei Detroiti Autószalonon bemutatkozó legfontosabb újdonságokat alább mutatjuk be, van köztük népautó, méregdrága terepjáró, retró sportkocsi és futurisztikus tanulmány is.
Már régen elmúltak azok az idők, amikor a Jetta csak egy puttonyos Golf volt. 1979 óta készítik a négyajtós szedánt, összesen 17,5 milliót adtak el belőle, vagyis fele annyit, mint a Golfból, de így is a világ egyik legnépszerűbb típusa.
Az utóbbi időben a dizájn eltér a Golfétól, igaz, a műszaki alapok mindig is egyeztek.
A főleg az amerikai piacon sikeres Jetta mindig is késéssel kapta meg a legújabb fejlesztéseket, a Golf által 2012, a hetedik generáció bevezetése óta használt MQB platform például csak most jelent meg nála, a 2018-as Detroiti Autószalonon bemutatott új generációban.
Az újdonság karosszériája nem mutat rokonságot a Golffal, teljesen önálló egyéniség, leszámítva azt, hogy a hátsó lámpák mintha az Audi A4-ről származnának.
Jelentősen megnőttek a méretek,
a hossz 43, a szélesség 21, magasság 6, a tengelytáv 35 mm-rel lett nagyobb, vagyis az utastér is tágasabbá vált, az 510 literes csomagtartó mérete nem változott, mivel elég nagy volt az eddig is.
Felárért elérhető lett a 10,2 colos digitális műszerfal (Active Info Display), a szellőztethető ülés, a 400 wattos Beats by Dre hifi és a vezetéstámogató rendszerek széles kínálata, viszont
a LED-es fényszóró és hátsó lámpa már alapáron jár.
Egyelőre csak az 1,4 literes, 150 lóerős turbós benzinmotort jelentették be, amit a hatfokozatú kézi mellett egy Európában nem kínált nyolcfokozatú automatával is lehet kérni. A Jetta hetedik nemzedékét kifejezetten az amerikai piac számára fejlesztették ki, európai forgalmazását nem tervezi a Volkswagen.
Nem kevesebb mint
38 év után mutatta be a Mercedes a legendás terepjáró második generációját,
amely kívülről keveset, belül viszont annál többet változott. Ha az 5 centis hossz-, és 12 centis szélességnövekedést nem venné észre valaki, a lemezek közötti szűkebb hézagokból, az integrált lökhárítókból és a kör alakú nappali fénnyel ellátott LED fényszórókból még mindig rájöhet, hogy új G-osztályt látja.
A Mercedes igyekezett megnyugtatni mindenkit, hogy az ajtócsukódás jellegzetes „klakk” hangja nem változott.
A vízálló tolatókamerát lejjebb költöztették, ezért Dieter Zetsche, a Daimler AG vezérigazgatója szerint már nem csak a kívül hordott pótkerék tokját lehet nézni rajta.
Belül viszont rá sem lehet ismerni a kocsira,
a teljes műszerfalat lecserélték,
elektromos lett a kézifék és a kilencfokozatú automata váltó kormányoszlopra költöztetett előválasztó karja is. Az analóg órákat felár ellenében 12,3 colos digitális képernyőre vetítve lehet nézni, a másik ugyanekkora képernyő a COMAND nevű fedélzeti menürendszeré.
Csak a három zárható differenciálmű kapcsolója és az utasoldali „majrévas" maradt a helyén, hagyományőrzésből.
Ötféle menetprogramban lehet használni a G-osztályt,
a váltót és a futóművet is szabályozó, terepjárásra való G-mód automatikusan aktiválódik, ha a felezőt vagy valamelyik diffizárat bekapcsolják.
Korábban sok kritika érte a G-osztály a szűkös utastér miatt, ezért most az első lábteret 4, a hátsót 15 centivel nyújtották meg, de a kabin szélessége is megnőtt.
Maradt az alvázas felépítés,
de a karosszéria már alumíniumból és nagyszilárdságú acélból készül, ami 170 kilóval csökkentette a tömeget.
Vadonatúj az AMG által tervezett futómű, csak hátul maradt a merev tengely (már Panhard-rúddal és oldalanként négy lengőkarral), elöl kettős keresztlengőkaros független futóművek vezetik a kerekeket, amik segédkeret nélkül csatlakoznak a masszív létraalvázhoz. Mivel
fontos cél volt az aszfaltos vezethetőség javítása,
a korábbi indirekt és pontatlan golyópályás hidraulikus kormányzást közvetlenebb áttételezésű, elektromos rásegítésű fogaslécesre cserélték, amely már a vezetéstámogató funkciókat (sávtartás, parkolás) is támogatja.
Persze a G-osztály terepjáró-képessége is javult,
235-ről 241 mm-re emelkedett a hasmagasság, 60 helyett 70 centis vízen képes már átkelni, és az elöl 30, hátul 31 fokos terepszögek is jobbak a korábbiaknál. Nyáron kerül piacra az új G generáció, eleinte csak a G500-asként lesz kapható, amiben a négyliteres, 422 lóerős, 610 Nm nyomatékú V8-as biturbó benzinmotor dolgozik.
Ennek a változatnak
az alapára 107 ezer euró lesz Németországban, ami 33 millió forintnak felel meg.
Később érkezik a G63 AMG 612 lóerővel és 850 Nm nyomatékkal, illetve a gazdaságos 2,9 literes dízel 286 lóerővel és 600 Nm-rel.
A Ford
az idén 50 éves filmklasszikus,
a Steve McQueen főszereplésével készült Bullitt előtt tiszteleg a tavaly felfrissített Mustang új csúcsváltozatával, amiben az ötliteres V8-as motor már 481 lóerőt ad le, és 262 km/órás végsebességet garantál. A manuális sebességváltó karján ugyanúgy fehér biliárdgolyó található, mint az 1968-as eredeti Mustang GT-ben, és a kipufogó hangja is legalább olyan morcos az aktív szelepes megoldás miatt.
A McQueen által vezetett régi Mustang hangulatát több más részlet is felidézi: a hűtőrács és az első oldalablakok krómkerete, valamint a klasszikus dizájnú 19 colos alumínium keréktárcsák. Kívül-belül egyaránt visszafogottan bántak a díszítésekkel és emblémákkal; kívül például a kör alakú tanksapka Bullitt logója az egyetlen ilyen elem, a Ford oválja sehol sem látható, de ez már a normál Mustangon is így van.
Detroitban a Nissan prémiummárkája egy négyajtós tanulmányautóval mutatta be új formanyelvét és friss infotainment, valamint önvezető technológiáját.
Ez az első autója a japán gyártónak, amit már Karim Habib, a BMW-től átcsábított új dizájnigazgató irányításával terveztek meg.
Az elegáns négyajtós kupé remek arányokkal, és izgalmas formai megoldásokkal rendelkezik, üvegteteje az első és a hátsó szélvédővel egy egységet alkot.
Kissé meglepő módon a tanulmányautót nem villanymotor, hanem az Infiniti új, négyhengeres VC-Turbo benzinmotorja hajtja, amely
a világon egyedülálló módon változó sűrítésre képes
8:1 és 14:1 arányok között. Előbbi érték a nagyobb teljesítményt, utóbbi a kedvezőbb fogyasztás segíti elő.
A letisztult, kevés gombot felvonultató utastérben a sofőrnek és az utasnak is jutott egy-egy érintőképernyő, a kocsi az utasok biometrikus tulajdonságait is folyamatosan figyeli. Csak négy ülést helyeztek el, viszont hátulra is jutott egy széles érintőképernyő.
Természetesen az Inspiration Q önvezetésre is képes,
de ha a vezető szeretné irányítani, akkor a vezetéstámogató rendszerek a háttérbe húzódva asszisztens üzemmódra váltanak.
A Lexus egy új, az RX-nél is nagyobb,
óriás szabadidő-autó bemutatását tervezi a közeljövőben,
aminek formájáról a Kaliforniában tervezett LF-1 Limitless ad ízelítőt. Az ötajtós kupé SUV tanulmány extravagáns lámpáival, roppant hosszú motorháztetejével, lexusos X-hűtőmaszkjával, sima oldalfelületeivel és hátsó csíklámpájával hívja fel magára a figyelmet.
Szokatlanul merész az összhatás, de manapság nagyot kell szólnia az efféle koncepcióautóknak, hogy odafigyeljenek rájuk. Valószínűleg a pár éven belül érkező szériaváltozat visszafogottabb formát kap majd, de az arányok nem fognak változni.
A belső tér különlegessége, hogy nincs előválasztó karja a váltónak,
csak a kormányon vannak gombok,
a digitális műszerfal pedig egy hatszögletű, szabadon konfigurálható képernyőn jelenik meg. Jól mutatja az infotainment rendszer fejlettségét, hogy négydimenziós navigációs rendszert és haptikus visszajelzést adó felületeket is beépítettek az LF-1 Limitless-be.
Ez az új Lexus SUV olyan rugalmasan alakítható padlólemezre épül, ami benzines, hidrogén üzemanyagcellás, hibrid, konnektoros hibrid és teljesen elektromos hajtásláncot is képes befogadni. Mivel a lehetőségek száma szinte végtelen, ez adta az ötletet a névválasztásnál.
A Detroitban bemutatott új Honda Insight hivatalosan még csak tanulmány, de
már nagyon közel áll a nyáron érkező szériaváltozathoz.
Két elődjével ellentétben ez már nem kis- vagy kompakt autó, hanem egy hosszú, középkategóriás négyajtós kupé, ami a Civic és a frissen Év Autójának megválasztott Accord közti űrt tölti be.
Tulajdonképpen a nevén kívül csak abban hasonlít a régi Insightokra, hogy
ez is hibrid.
A két villanymotort és egy kétliteres benzinmotort tartalmazó i-MMD hibrid hajtáslánccal Honda szerint az újdonság ügyesen kombinálja majd az alacsony fogyasztást (4,7 l az amerikai EPA szabvány szerint) a dinamikus menetteljesítményekkel.
Az Amerikában, Amerikának készülő új Insight valószínűleg sosem lesz kapható Európában hivatalos forrásból, de szürke importban megjelenhet, és a hibrid hajtása nálunk is elérhető lesz a nyáron érkező új CR-V-be építve.