Akárcsak a többi Lexust, ezt sem gyártják dízelmotorral, de ugyan minek is tennék, amikor mifelénk a márka összes vásárlója hibridet akar. Ennek megfelelően egy 500h kulcsát tehettük zsebre, amiben az LS-történelemben most először nyolc- helyett hathengeres benzines dolgozott, két villanymotorral megtámogatva és 359 lóerős rendszerteljesítménnyel. Jóindulattal is csak átlagos méretű, 430 literes csomagtartója alá immár lítium-ion akkumulátor került, ez pedig felvet egy kérdést: tölthető kívülről?
Sajnos a válasz nem (ilyen opciót a konszernnél egyelőre csak a Prius Plug-in kínál), így nyúlfarknyi a tisztán elektromos hatótáv, kívül reked egyes nyugati nagyvárosok zéró emissziós zónáin, és ami a pesti autósoknak fontosabb,
az ingyen parkolós zöld rendszámra sem jogosult.
De mindettől eszébe ne jusson bárkinek is temetni: kifinomultan dolgozik a hibrid rendszer, szó sincs a gyorsításokat kísérő gumiszalag-effektusról, itt egy automataváltó és egy áttételmódosító zongorázik összesen tíz sebességfokozaton.
Zömében országúti csatangolással töltött, közel félezer kilométeres tesztvezetésünk végén
8,3 literes átlagfogyasztást írt ki a kijelző,
ami az LS méreteit és teljesítményét tekintve remek érték, és hibrides szokás szerint épp nagyvárosban tudna a legjobban spórolni - konnektoros töltés nélkül is remek alternatívája tehát a hosszú távon emissziós és megbízhatósági gondokat tartogató luxusdízeleknek.
Mondjuk, ha olyan hely a világban, ahol mindez a kutyát sem érdekli, akkor az éppen az Arab-félsziget. Egyszer megállunk egy útszéli parkolóban, és percek alatt körénk gyűlnek a barátságos omániak, körbejárták a Lexust, bekéredzkedtek a vezetőülésbe és fotózkodtak. Aztán az egyikük akart adni egy kövér gázfröccsöt, mire mi közöltük vele, hogy jár a motor, hiszen ez hibrid. Micsoda? Ilyen hajtást még senki sem látott errefelé, pedig tömegautó az LS - csak hát 150 forint a benzin literje.
Ha takarékosságával nem is, igényes berendezésével végül sikert aratott nézőinél az új modell, beleértve a kötelező világújdonságot is, amit minden luxusautó-bemutató állandó eposzi kellége: ez a modell kapja a létező legnagyobb, 24 colos head-up kijelzőt. Itt viszont ki kell térnünk arra, hogy
a központi képernyő nem érintős
vagy forgótárcsás vezérlésű, hanem egérpados, amit teljesen feleslegesen erőltet a Lexus, a német konkurencia menüjében egyszerűen könnyebb kalandozni.
Mégis lehengerlő érzés beülni a 28 irányban elektromosan állítható, beszálláskor az oldaltámaszokat leengedő és előzékenyen megvilágított övcsatot előrenyújtó vezetőülésbe. Aztán elindulás után csak fokozódik a jólét, ahogy vajpuhán átlép az Ománban a futóhomokként terjedő fekvőrendőrökön, és úgy siklik az utakon, mintha egy felhő árnyéka lenne. Jó tömegeloszlásával és fejlett futóművével tud bizony gyorsan is kanyarodni, de hibridként egyértelműen azt üzeni: ne rohanj, csak relaxálj.
Mondanom sem kell, börtönpánik ide vagy oda, néhány szakaszon azért mindent megtettünk, hogy az LS-t kizökkentsük a komfortzónájából. Közepes tempóig nem is volt gond vele, sőt, részterhelésen a 3,5-ös motorból kifejezetten kellemes melódiákat lehetett előcsalogatni (egyes felszereltségekbe aktív hanggenerátort is beépítenek), és a feltöltött hibrid akkuval 5,5 másodperc alatt megfutott százas sprint is elég ígéretesnek tűnt.
Mégis, sportosra véve a figurát sajnos csalódást okozott.
Padlógázon ugyanis az autóhoz méltatlan bömbölésbe kezdett a V6-os motor, a gördülő katedrális idillje hirtelen szertefoszlott, miközben a várt drámai gyorsulás is elmaradt, főleg nagyobb tempóról. Ahhoz, hogy javuljon a rugalmasság, alighanem több nyomaték kéne - amiből a méretcsökkentés előtti korszakból származó, még V8-as hibrid elődmodell tengernyit szabadított a kerekekre. Persze normálisan hajtva kellemes az új LS, csak hiányzik belőle egy fontos luxusautó-kellék: a fölényes erő.
Érezhették ezt a tervezők is, ezért a hibrid mellé készítettek egy másik változatot is, amivel jobban lehet gumicsíkot rajzolni az aszfaltra, vagy belső sávot takarítani az Autobahnon. Csak szerényen, mindenféle t-utótag nélkül LS500-nak hívják, és
ugyanezt a V6-os motort két turbó lélegezteti benne.
Így már 421 lóerő szerepel az adatlapon, és ami fontosabb, 600 Nm a nyomaték rubrikában - a fene megesz, hogy kipróbáljam egyszer, lehetőleg F-Sport csomaggal, és ománi benzinárak mellett.
Eljött az ideje, hogy a piszkos anyagiakról is szó essék, a fürge (álló helyzetből százra 4,5 másodperc alatt kilövő, és feltehetően nagy tempónál is rugalmas) turbó LS Elegance
alapkivitelben 29,7 millió forintba kerül.
Közel egy tízest rá kell tennie annak, aki a hátsó masszázsfoteles Supreme elnöki limót vinné haza, a két véglet közt jár a Prestige és az F-Sport felszereltség. Sejthetik, az alapmodellnél sem fekete lökhárítón és motoros ablakon kell vitázni, másutt ezt hívnák full extrás kivitelnek.
Mindez azonban csak elméleti jelentőségű, mert, ahogy a többi Lexusból, úgy várhatóan ebből is szinte kizárólag hibridet fog kérni a nép - utóbbi kifejezésben remélem, értik az iróniát, az idei terv 50 darab LS hazai eladásáról szól. Ez a változat kereken egymillióval olcsóbb lesz a biturbónál, és a küldetése egyértelmű: leszoktatni a dízel luxusautókról az úri közönséget. Ázsiai konkurencia híján, lássuk, hogyan viszonyul ára a gyengébb, de nyomatékosabb európai gázolajos belépőmodellekhez:
Ez bizony versenyképes, bár az összehasonlíthatóság kedvéért, ahol lehetett, összkerekes és nyújtott tengelytávú kivitelt préseltem ki a konfigurátorból (ez például a Jaguarnál már csúcsfelszereltséghez kötött, meg is dobta bő ötmillióval).
Na de mi újság a zöld alternatívákkal?
S-Merciből és új Audi A8-ból még nem kapható plug-in hibrid modell, a BMW 760LE XDrive pedig ebben a műfajban kissé szentségtörésként négyhengeres, ráadásul 32,9 millió forintba kerül.
Bármennyire veszettül jó kocsi E-Hybridként is, a Porsche Panamera az árával sajnos más ligában játszik. És mi újság a tisztán elektromos luxusautóval? Legközelebb Bécsben lehet hivatalosan vadiúj Tesla Model S-t kapni, átszámítva 26 millió forinttól, de annyiért csak a kevéssé népszerű alapmodell jár, és itthon ugye a hatótávkérdéssel sem rózsás még a helyzet. Ökoalternatívaként tehát egyelőre töltőkábel nélkül is van létjogosultsága a hibrid Lexusnak, és 5 év múlva is jó tipp lesz: használtként.