Az 1,6 literes, 120 lovas benzinmotort szerelik a legtöbb Vitarába. Ez egy jó kompromisszum: alapjáraton alig hallani a hangját, egyenletesen jár, s bár nem rakéta vele az autó, egy átlagfelhasználónak teljesen elég lesz az a dinamizmus, ahogy viszi a 975 kilós autót. Kellemetlen tulajdonsága, hogy 2500/perc fordulattól (ez ötödikben 100 km/h-t jelent) elég hangos.
A kézi váltó karja kissé hangos klattyanásokkal, határozott kézmozdulatokra lépdel a kulisszában, de a szerkezet pontos. Automatával vagy 4x4-hajtással is rendelhető amúgy a modell, de mindkettőről lemondtunk.
Fogyasztásával így teljesen elégedettek lehetünk,
hiszen az átlag 5,8–6,2 liter körül alakul, igaz, a megtett táv zömét autóutas, 110-120 km/h-s, egyenletes tempóban teszi meg az autó.
Visszafogott a szélzaj, csak a jó képet adó tükrök körül hallani susogást nagyjából 120-tól, a fő hangforrás a gördülés: a nyári Continentalok és a téli Hankook abroncsok is elég zajosan futnak. Az elöl McPherson-, hátul csatolt lengőkaros rendszer sajnos elég jól érezteti az úthibákat, s nem tesz neki jót a 17 colos, peres gumi sem.
Kanyarvételi tulajdonságai egyébként a végletekig semlegesek, határhelyzetekben is egyszerre indul el az autó fara és orra a külső ív felé. Az egyenesfutás nem hibátlan, a téli 16 colos gumikkal pedig még kevésbé az, viszont a tisztán elektromos rásegítésű (2,9 fordulatos) kormányzás szervóereje a sebességgel arányosan csökken, és középállásban sem érzéketlen.
A kerekek elfordulási szöge lehetne nagyobb,
javítva a fordulékonyságot.
Jól rá lehet látni a forgalomra; a tágas pedáltérben kissé közel áll egymáshoz a finoman adagolható fék és a gáz, ami bakancsban zavaró, amellett a két pedál magasságkülönbsége sem kicsi (bár hamar megszokható). Természetes, hogy ilyen futásteljesítménynél még nem jön kopásra utaló hang a futóművek felől, ahogy a négytárcsás fékrendszer betétei sem kiáltanak még csere után.
A Vitara üzemeltetése nem drága, még budapesti márkaszervizes óradíjjal számolva sem. Az első ellenőrző szervizt 1500 km-nél kellett elvégeztetni, opcionális ilyenkor az olajcsere, s mivel ezt kértük, ennek 17 ezer forintos költségét is vállaltuk. Olajcsere-periódusát elég furcsán határozzák meg, a szerviz azt mondta, 15 és 20 ezer km között kell vinni az autót (a csere szükségességét elvileg műszerfali lámpa is mutatja, de ez a mi esetünkben egyszer sem jelzett).
Ennek megfelelően már kétszer voltunk friss olajért, 19 300 és 37 101 km-nél: előbbi 31 455, míg utóbbi 42 028 Ft-ba fájt. A 37 ezres revízió azért lett drágább, mert fékolajat is cseréltek, mondván: a 30 ezres (kétéves) szervizben ez is benne van. Szerintünk nem volt rá szükség, hiszen egy év és egy hónap alatt nem veszít a képességéből, ráadásul az autóutas/autópályás használat igen kíméletes a fékrendszerrel (tiltakozni nem tudtunk, e műveletet utólag tudtuk meg a számla kézhezvételekor).
Ezenkívül még egy szett ablaktörlőlapátot kellett venni tavaly októberben
(14 127 Ft volt a gyári), mert a régi már csíkozott erősen. S beruháztunk egy javítófestékbe is (3254 Ft), mert a vékony fényezésen már több kőfelverődésnyom is éktelenkedik, s ezt lejavítottuk a stifttel. Összességében eddig jól vizsgázott a Vitara, néhány hibája viszont bosszantó - ezeket a gyár talán kiküszöböli a nemsokára esedékes ráncfelvarrással.
Értékelés
+ Tágra nyíló ajtók
+ Kényelmes ülések
+ Biztonságos menettulajdonságok
+ Csendes, kiszámítható futómű
+ Támladöntéssel sík raktérpadló
+ Elég erős és takarékos benzines
+ Tágas térkínálat elöl
+ Értékarányos ár és karbantartási költségek
+ Erős, jól adagolható fék
- Szűk ajtózsebek, béleletlen tárolók
- Gyorsan koszolódó műszerfal
- Kopogós műanyagok az utastérben
- Neszező kalaptartó és műanyagok
- Kevés rögzítőelem a csomagtérben
- Labilis Bosch fedélzeti rendszer
- Nehézkes szélvédő-párátlanítás
- Gyengén rögzített kárpitelem az anyósülés előtt
- Nem hibátlan egyenesfutás