Kenguru expressz – az első Holden története

Hetven éve született az első tömeggyártású ausztrál autó, a Holden 48-215 önhordó karosszériával, hidraulikus tárcsafékkel és hat hengerrel. Jó néhány extra, például az index és a fűtés is hiányzott belőle, de elképesztően strapabíró jószág volt. Kár, hogy a szép kerek évfordulóról már nem tud megemlékezni az Európai szemmel titokzatos gyártó.

1856-ban alapították Holden néven a nyeregkészítő üzemet, amely 1914-től épített kocsitesteket amerikai márkáknak. Ennek volt köszönhető, hogy a nagy gazdasági válság alatt

a General Motors felvásárolta a céget és megmentette a csődtől,

majd egy érdekes figurát, az angol születésű Lawrence Hartnettet (a GM sikeres indiai és svédországi márkakereskedőjét) nevezte ki az élére.

1466 ausztrál dollárért adták, és négyféle (krém, fekete, kék vagy szürke) színben lehetett megrendelni. Eleinte 18 hónapot kellett várni rá Forrás: General Motors

Importált cirkálók helyett saját modellt

Hartnett hamarosan szembefordult anyavállalatával, eltökélte ugyanis, hogy a „szolgasorból" tömegautó-márkává fejleszti a Holdent. A detroiti vezetés ellenkezett, ám az igazgató kitartóan küzdött, majd közbejött a második világháború, és az önállósodási küzdelem kicsit alábbhagyott.

Ben Chiefly miniszterelnök a bemutatón. Előtte már 68 kocsit szétküldtek a nagyobb ausztrál városokba Forrás: General Motors

A Holdennel kapcsolatos fejlesztési terveket Ben Chiefly akkori ausztrál miniszterelnök is támogatta, így a GM végül 1946-ban beadta a derekát, de kikötötte, ők diktálják a játékszabályokat. A prototípust vegyes

amerikai és ausztrál mérnökcsoport tervezte meg

Detroitban, és az anyavállalat adta hozzá a 2,1 literes soros hathengeres, 60 lóerős Chevrolet-motort.

A strapabíró, vasblokkos hathengeres fogyasztása kíméletesen használva, vidéken 8-9 l/100 km körül alakult, végsebessége 120 km/h volt Forrás: General Motors

Míg a blokk otthon, az USA-ban kicsinek és gyengének is számított, kiváló piaci lehetőséget jelentett Ausztrália. A korabeli Chevroletekre hasonlító karosszériát Frank Hershey, a Cadillac stilisztája rajzolta, aki éppen akkor szerelt le a haditengerészettől.

Versenyeztek is velük: egy szép 48-215-ös a Monte Carlo Classicon Forrás: General Motors

Kevés a luxus, szolid a kényelem

A három prototípust hónapokig tesztelték az Egyesült Államokban, majd titokban áthajózták őket Ausztráliába, ahol még tízet készítettek, és folytatták a próbákat is. Az egytonnás, háromfokozatú kézi váltós kocsikba a forró klíma miatt nem szereltek fűtést, és

a gyér forgalomhoz az indexet is feleslegesnek tartották.

Egyszerű vaspult sebességmérővel, kiegészítő műszerekkel és kormányváltóval Forrás: General Motors

Megerősítették viszont a futóművet és hatalmas, olajtükrös légszűrőt is terveztek a motorra. A 48-215 kódnevű modellt 1948. november 29-én Chiefley miniszterelnök leplezte le látványos ceremónián a Fishermans Bend-i gyárban. Óriási siker lett a gép, a nép Humpynak, magyarul Púposnak becézte, és mindenekelőtt végtelenül stapabíró szerkezetét értékelte nagyra.

Hétköznap birkákat szállított, de vasárnap a templomba is el lehetett menni vele. A pickupon már voltak indexek is Forrás: General Motors

Farmerekre és gazdálkodókra is gondoltak, amikor 1951-ben bemutatták az 50-2106-os platós kisteherautó-változatot.

Több mint 120 ezer darabot gyártottak belőle,

majd 1953-ban jött a sziluettben hasonló, de más formájú, 65 lóerősre erősített FJ típus. Tavalyi bezárásáig összesen 7,6 millió autót gyártott a Holden, ma már csak importmodellekre kerül az embléma.

Még több veterán bemutató a Retro Mobil 2017 májusi számában Forrás: Retro Mobil