Sok magyar családnál a 4 millió forint a lélektani határ, ha új autó vásárlásáról van szó. Ennyi pénzért a jó nevű gyártók csak kisautókat kínálnak, és náluk is választani kell a jó motor vagy a jó felszereltség közül. Ellenben
a kevésbé menő márkáknál akár egy kategóriával nagyobb modelleket és SUV-ot is lehet venni,
persze ezekkel nem lehet annyira villogni a szomszéd előtt, de a használati értékük jóval magasabb, mint a kisautóknak.
A Lada új kombija, a majdnem nyugati színvonalat hozó Vesta például 3,8 millió forinttól indul manuális klímával, tűrhető felszereltséggel és az oroszok saját fejlesztésű, 1,6-os szívómotorjával. Kár, hogy az SW Cross nevű menő terepkombi már nem fér be a lélektani határa alá, a divatos kiegészítőkkel felcicomázott változat 4,25 milliótól indul, de az igazán jól felszerelt már 4,5-be kerül.
Jobb vételnek tűnik a modernebb és szebb Fiat Tipo,
amit klímával, 95 lóerős motorral szedánként 3,5, kombiként 4 millióért adnak.
Skodából 4 millióért csak Rapidot vagy Fabia kombit lehet venni, utóbbiból a turbómotoros kicsit meg is haladja a limitet. A Fabia egy klasszikus kisautó, a Rapid pedig a kis és a kompakt kategória határán egyensúlyozik, de a technikája valójában a kisautóké, akárcsak az olcsó francia vetélytársaknak, a Citroën C-Élysée-nek és a Peugeot 301-nek.
Bár a listaára 5 millió, a kedvezmények levonása után valójában már 4 millióért is bele lehet ülni egy ráncfelvarrás utáni Suzuki SX4 S-Crossba, ha nem ragaszkodunk a metálfényezéshez. Ez az egyetlen alsó középkategóriás autó, amit modern, kis lökettérfogatú benzines turbómotorral lehet megvenni ennyiért, az egyliteres, háromhengeres Boosterjet 111 lóerős, és tűrhetően viszi a nagy bódét.
Természetesen meg kell említeni az SX4 S-Cross-nál egy mérettel kisebb Vitarát is. A magyar piac legnépszerűbb autója hamarosan ráncfelvarráson esik át, amikor a kedvelt 1,6-os szívómotort a kisebb turbósak váltják majd fel. Talán ezért fogytak el a kereskedésekből az olcsó alapváltozatok, az eggyel jobb GL + felszereltségű példányok utolsó darabjait 4,21 millióért hirdetik a kereskedők (listaár: 4,91 m).
A Vitarával nagyjából azonos méretű kis SUV, a Renault Captur csak a 0,9 literes 90 lóerős turbómotorral fér be éppen hogy 4 millió alá, a Kia Stonic pedig csak az igen vérszegény 1,25 literes, 84 lóerős szívómotorral kapható ennyiért.
Ha mindezeken átrágta magát a vásárolni szándékozó, akkor jó eséllyel a Daciánál fog kikötni, ott ugyanis
2,99 millió forintért már új, második generációs Dustert adnak,
amibe az egész család befér csomagokkal együtt. Persze ez az óriásplakátokon szereplő „becsali” ár a fapados, klíma nélküli változatra értendő, a legolcsóbb klímás kivitel 3,45, a télen tesztelt 4x4-es dízel csúcsváltozat pedig 5,25 millióba kerül.
A kettő között van az arany középút, mint például ezen teszt alanya, a talán legnagyobb érdeklődésre számot tartó változat. Ebben a Renault jó öreg 1,6-os, 114 lóerős szívó benzinmotorja dolgozik, a Comfort felszereltsége pedig gazdagnak mondható, mivel csak eggyel van a legmagasabb Prestige alatt.
Ez azt jeleni, hogy még nincsenek benne az olyan nyalánkságok, mint a holttér-figyelő, a Renault-féle kulcskártya, a 360 fokos kamerarendszer, a tolatókamera és - radar, valamint a deréktámaszos vezetőülés, és ezek közül a kártyát és a kamerarendszert felárért sem lehet megvásárolni.
De talán egy tipikus Dacia-vásárló annak is tud örülni, hogy van könnyűfémnek tűnő acél lemezfelni, fényezett lökhárító és kilincs, manuális klíma, négy elektromos ablak (csak a vezetőé automata), bőrkormány és váltógomb, tempomat, ködlámpa és elektromos tükörállítás is.
A második generációs Duster fontos újdonsága, hogy
már automata klíma is rendelhető 50 ezer forintért,
ennyit már csak a prémiumautósan szép vezérlőpanel miatt is megér. Amúgy a manuális klíma is könnyen kezelhető, de kánikulában érezhetően küzd azzal, hogy a nagy utastér levegőjét lehűtse.
A modellváltás - ami kis rosszindulattal akár erős faceliftnek is tekinthető – legfontosabb hozománya még az új külsőn és extrákon kívül, hogy a navigáció képernyőjét magasabbra tették, így már a vezető is le tudja olvasni, nem csak a hátul, középen ülő gyereke.
Ebből a tesztautóból ugyan hiányzott az érintőképernyős rendszer, helyette egy digitális vételre, bluetooth-kapcsolatra is képes hagyományos rádiót kaptunk USB csatlakozóval és tűrhető hangminőséggel. A zenét élvezni is könnyebb az új Dusterben, mert a modellváltáskor
sokat javult a zajszigetelés,
a szél, a motor és a gördülési zaj is érezhetően kevesebb, mint korábban.
Persze a Dacia egy olcsó márka, ezért ne csodálkozzunk azon, hogy még a második, jelentősen javított Dusternek is
bőven vannak bosszantó tulajdonságai.
Ilyenek például a külső kilincsek, amelyeket egyszerűen rossz érzés megfogni, és felhúzni a nyitáshoz. Már a szintén Renault-tulajdonban lévő Lada is megmarkolható, magunk felé húzandó, kellemesen használható kilincset ad a Vestához, ennek a fényében pedig még fájóbb a románok spórolási szándéka.
A cikk nem ért véget. Kattintson a második oldalra!