Tényleg csak 7,9 litert fogyaszt egy nyolchengeres, benzines BMW 750i? Az alap-Duster 6,5 literes átlaga áll közelebb a valósághoz, vagy a VW Golf 1.0 TSI alig 4,8 literese? Sajnos már hozzászoktunk, hogy
a katalógusban szereplő mesés számok köszönőviszonyban sincsenek a valósággal,
aminek fő oka az, hogy a nem túl életszerű NEDC emissziómérési szabványhoz megtanultak alkalmazkodni az autógyártók – és itt nem egyes dízelek csalószoftveréről beszélünk.
Szerencsére a kikapcsolt klímával és rádióval, mozdulatlan kormánnyal, alacsony átlagsebességgel végzett mérések kora idén ősszel lejárt: szeptember óta csak olyan új modelleket lehet forgalomba hozni az EU-ban, amelyeket a továbbra is laboratóriumi, de a korábbinál életszerűbb és hosszabb, a gyártó helyett immár arra szakosodott független intézeteknél végzett WLTP (Worldwide Harmonized Light Vehicles Test Prodedure) mérésen hitelesítenek.
Egyelőre az autóipart óriási kihívás elé állítja az új szabvány, már csak azért is, mert egy-egy típus több alváltozatát be kell vizsgálni,
így több modell forgalmazását is átmenetileg felfüggesztették.
A vásárlóknak azonban korai abban a hitben ringatniuk magukat, hogy megtudják a színtiszta igazságot: a széndioxid-kibocsátási kvóták, a biztosítási és adókategóriák hosszas átalakítása miatt egyelőre átszámolják a WLTP értéket NEDC-re, ezeket olvashatjuk a plakátokon, prospektusokban.
És mi újság a laboron kívül?
Amikor úgy fest, hogy a vonóhorogra rögzített rácson villanybojler-szerűséget cipel egy tesztautó, és furcsa kábelek lógnak ki belőle, akkor jó esetben közúti fogyasztásmérésbe botlottunk. Erre is létezik szabvány, az RDE (Real Driving Eminssons), és a dízelbotrány hatásaként bevezetése mellett döntött az EU, de nem önállóan, hanem labormérés kiegészítéseként. Kezdetben ott mért érték 2,1-szeresét nem haladhatja meg egy Euro 6d-TEMP autó forgalmi károsanyag-kibocsátása, de az ebből számolt fogyasztásátlagot nem kötik az autóvásárlók orrára – egyelőre.Valós adatok alapján tehát egyáltalán nem könnyű bármiféle sorrendet felállítani a legtakarékosabb autók között. Egyik lehetőségnek ott van a mértékadó nyugati újságok óriási tesztadatbázisa: a német Auto Bild például saját mérései alapján állított fel toplistát kategóriánként. Teljesült a fő kritérium, miszerint azonos (155 kilométeres útvonalon) és hasonló vezetési stílusban vizsgálták őket, ám nyilván eltérő időjárási körülmények között. Ez a vizsgálat ráadásul még mindig nem adhat teljes piaci merítést.
Több szervezet, például a VW-botrány kirobbantásában szerepet játszó Tiszta Közlekedés Nemzetközi Tanácsa (ICCT) saját hatáskörében végez összehasonlító méréseket, hasonló módszertannal, mégis,
az utakon futó autók igazi étvágyáról maguk a felhasználók tudják a legtöbbet elmondani,
ők úton vannak fagyban és kánikulában, órákat állnak a dugóban, vagy autópályán repesztenek. Szerencsére közülük sokan minden tankolást okostelefonjukon lejegyezve online fogyasztási naplót vezetnek.
Ilyen elv szerint működik a német Sprimonitor.de oldal is, főleg azért, hogy az autósok a matekfüzet lapjainál egyszerűbb és profibb módon számoljanak fogyasztást, a hasonló típusok tulajdonosaival összehasonlíthassák az értékeiket, és pontosan ismerjék üzemeltetési költségeiket. Persze a 480 ezer felhasználó összesen 709 ezer járművéből és több mint 27 ezer tankolásból álló adatbázis tálcán kínálja a lehetőséget arra is, hogy érdekes statisztikák készülhessenek.
Így Európa legnagyobb felhasználói adatbázisából olyan toplistákat készítettek, amelyek összegzik a legtakarékosabb autókat – egynapostól teoretikusan 120 éves korig, céges járgánytól a féltett családi egyterűekig.
Nyilván a spórolós típusok közt nem Ferrarik és Porschék szerepelnek
(ezek tulajdonosai nem is igazán a literek számolgatásával vannak elfoglalva), ugyanakkor annyit elárulhatunk, hogy még a hosszú lista alján is alig van Golf-kategóriás. Lássuk a benzinesek top10 listáját a lenti galériában:
Feltűnő, hogy hiába tarol a downsizing-divat, a benzines éhezőművészek közt egyet sem találunk turbómotorral. Idővel talán változni fog a kép, de most igazán hatékonyan spórolni háromhengeres, szívómotoros miniautóval, vagy pedig hibriddel lehet, igaz, utóbbiak közül így is kimaradt a legjobb 10 közül a Honda Insight és a Toyota Auris Hybrid. De ne is vesztegessünk több szót a benzinesekre, inkább nézzük meg azt, mennyit tudnak még faragni a fogyasztáson a dízelek:
Nem is az a meglepő, hogy a Fiat Panda Multijet, a Toyota IQ 1.4 D-4D és sok más common-rail társuk be sem jutott a legjobb 10-be, hanem az, hogy több ősrégi szívódízel viszont igen. Ez még úgy sem vet jó fényt a modernebb típusokra, hogy tudjuk,
költségokokból egyre kevesebben gyártanak gázolajos kisautót.
Más kérdés, hogy néhány éves korukra kitiltják őket a városok környezetvédelmi zónáiból, a háromliteres autók szerepét pedig a plug-in hibridek töltik be – de az egy másik történet.