Pazar divatbemutató tömegtechnikával - A Chrysler olasz tervezésű autói

Az ST Special több stíluseleme is átvándorolt a szintén 1955-ben bemutatott C-300-as szériamodellre

Az ötvenes évek elején a Chryslerek kicsit sem voltak modernek és előremutatóak, ezért a vezetés érdekes lépésre szánta el magát: olasz segítséget kért. Vajon hogy bírtak el az óvilág legnagyobb hírű lemezszabászai az újvilági autóléptékkel?

1950-ben Virgil Exner (1909–1973), a vállalat 1949-ben kinevezett – korábban a General Motorsnál, majd a Studebakernél is nevet szerzett – főstilisztája kapta azt a cseppet sem könnyű feladatot, hogy frissítse fel a Chryslerek ósdi formavilágát. Gyorsan megtalálta a vélt megoldást: újszerű európai vonalú, lendületes autókat akart.

Virgil Exner (jobbra) és az 1955-ös Flight Sweep I. jellegzetes, csuklyás fényszórókkal Forrás: Chrysler

Ilyen vonalak sosem készültek Detroitban

Kapóra jött neki, hogy jó barátja, Luigi Segre, a Carrozzeria Ghia kereskedelmi igazgatója éppen Amerikában járt, így gyorsan létrejött a szövetség. Első lépésként

egy sor stílustanulmányt, prototípust és kis szériás luxuskupét terveztek.

Exner jól tudott „olaszul” rajzolni, ő készítette el az alapokat, a részleteket pedig Felice Mario Boano, a Ghia főstilisztája tisztázta véglegesre.

A K-310 nemcsak az első ötletautó volt, benne próbálták ki a Firepower motor 310 lóerős változatát Forrás: Chrysler

Ezeket az autókat nem tervezték sorozatban gyártani, fő feladatuk a Chrysler formai megújulásának reklámozása volt. A felépítmények mind Torinóban készültek két okból: a kész prototípusokat Európában is kiállították autószalonokon, ráadásul

a Chryslernél egy-egy darab legyártása jóval többe került volna.

Az első, a Saratoga sorozatmodellre alapozott K-310-es tanulmány 1951-ben jelent meg, 310 lóerős Hemi V8-as motorral, ennek nyitott változata volt a C-200.

A D’Elegance volt Exner kedvence, sorozatban komoly konkurense lehetett volna a Facel Vegának és a Bentley Continentalnak is Forrás: Chrysler

Előbbi továbbgondolt, még mutatósabb variánsa lett az 1952-es D'Elegance, amiből többet, összesen 18-at építettek. Ugyanebben az évben adták ki a Special SS-t az aktuális New Yorker alapjain, majd C. B. Thomasnak, a Chrysler exportfőnökének elkészítették ennek rövidebb tengelytávú változatát, a Thomas Specialt, egyetlen példányban.

Az ST Special több stíluseleme is átvándorolt a szintén 1955-ben bemutatott C-300-as szériamodellre Forrás: Chrysler

A sah álomautója, aranyozott utastérrel

A Thomas egyszerűbb rokonából, a GS-1-ből azonban 12 darab készült, igaz, mindegyik kicsit más. A

Ghia-féle Chryslerek mindig a márka legújabb motorjaival mentek,

1953-ban pedig három kisebb, kétüléses érkezett, a szerényebb Falcon (4,5 liter, 170 lóerő), a méregzsák Flight Sweep I (5,7 liter, 365 lóerő) és a keménytetős Flight Sweep II.

A GS-1 sorozat tucatnyi példányából ez az 1954-es a leglátványosabb. 5,4 literes motorja 180 lóerőt tudott Forrás: Chrysler

1956-ban Reza Pahlavi iráni uralkodónak gyártották a K-300-ast, telefonnal, hűtőszekrénnyel, lemezjátszóval és aranyozott belsővel. 1962 és 1964 között két tanulmány is megjelent a soros hathengeres Plymouth Valiant bázisán: a St. Regis Coupe-hoz a Ghia egy korábbi alkotása, az Asimmetrica adta az ötletet, a Torinói Autószalonon bemutatott V280 pedig az utolsó közös olasz–amerikai Chrysler volt.

Az iráni sah K-300-asába természetesen a legnagyobb, 6,4 literes, 325 lóerős V8-ast dugták. Az autó darabokban érkezett Teheránba, ahol az udvari főgépész szerelte össze Forrás: Chrysler

Az Exner által gyakran „ötletautóknak” nevezett luxuskupékból összesen legfeljebb 50 készült, de pontos számuk nem ismert. Hogy a projekt elérte-e a célját, azaz befolyásolta-e a Chryslerek megjelenését?

Talán árnyalták a formákat, hírverést pedig biztosan keltettek.

Manapság pedig ha egy-egy példány felbukkan aukciókon, a fél- és egymillió dollár közti sávban kezdődik az árazás, és olcsóbbak már sosem lesznek.

A Ford Thunderbird és a Chevy Corvette vetélytársaként a Falcon állt a legközelebb a sorozatgyártáshoz Forrás: Chrysler

Még több veterán olvasnivaló a Retro Mobil decemberi számában: