A kedden nyílt Detroiti Autószalonon nem mással, mint Fernando Alonsóval mutatta be Toyoda Akio, a Toyota első embere az új Suprát az újságíróknak. „Mit gondolsz? Nem kell jókat mondanod csak azért, mert itt van a főnök" – viccelődött a spanyollal a japán menedzser, de Alonso természetesen így is csak szépeket mondott.
Toyoda úr - aki a sportautó gyártását csak az után engedélyezte, hogy maga is tesztelte a Nürburgringen -
az új Suprát az autóipar legrosszabbul őrzött titkának nevezte.
Ezzel nemcsak a számtalan napvilágot látott kémfotóra utalt, hanem arra is, hogy az autó már tavaly a "GR Supra Racing Concept" tanulmányautó képében feltűnt a márciusi Genfi Autószalonon, júliusban pedig a Goodwood Festival of Speeden mutatkozott be a működőképes prototípusa.
Aztán a Supra részt vett a nürburgringi VLN Hosszútávú Bajnokság 9. futamán, ráadásul 2018 végén az álcázó fóliával takart előszériás példányokat már újságírók is vezethették.
Nem csoda, hogy senkinek nem okozott meglepetést kedden Detroitban az új Supra külseje, az viszont talán igen, hogy mennyire kicsi lett:
a hossza mindössze 4,38 méter,
vagyis az 1993 és 2002 között gyártott elődénél (ami a Halálos iramban c. filmmel lett világhírű) 13,5 centiméterrel rövidebb. A GT86-nál ugyan hosszabb 14 centivel, de a tengelytávja 10-zel kisebb.
A kompakt méretekre magyarázat, hogy
a Supra és az új BMW Z4 műszakilag nagyrészt ugyanaz az autó
(a Toyota és a BMW közösen fejlesztette őket), még a gyártásuk helyszíne is megegyezik: a Magna grazi üzemében, Ausztriában készülnek.
Igaz, hogy az új, A90 kódnevű generáció kisebb a régi Supráknál, de legalább a klasszikus elrendezése (két ülés, orrmotor, hátsókerék-meghajtás) megmaradt, bár
kézi helyett nyolcfokozatú ZF automata váltója van.
A motorja is a BMW polcairól származik,
bár a Toyota áthangolta a saját igényei szerint: a háromliteres, soros hathengeres turbómotor így 340 lóerős, 500 Nm-es csúcsnyomatékát 1600-as fordulatszámnál adja le. Rajtprogrammal a Supra gyorsulása (4,3 mp 0-100 km/órára) csak 0,1 másodperccel marad el a 350 lóerős Porsche Cayman 718 S idejétől.
Elöl 255, hátul 275 mm széles, 19 colos Michelin Pilot Supersport abroncsokon gördül a Supra, elöl MacPherson, hátul ötlengőkaros futóműve van,
a lengéscsillapítói állítható feszességűek, a fékei négydugattyús Brembók.
Szerencsére a menetstabilizáló elektronikája teljesen kikapcsolható, de van egy engedékeny állása is, amit versenypályára ajánlanak a mérnökök. Európában széria lesz az az elektronikusan vezérelt aktív hátsó differenciálmű, amit a BMW M modellekből ismerhetünk.
Biztosan jó lesz vezetni a Suprát, mert a Toyota szerint a karosszériája merevebb, mint a szénszálas Lexus LFA szupersportautóé, a súlypontja alacsonyabban van, mint a bokszermotoros GT86-nak, a
súlyelosztása pedig tökéletesen semleges,
vagyis az 1,5 tonnás tömeg fele az első, a másik fele a hátsó tengelyt nyomja.
Az új Supra hazánkba az év második felében érkezhet meg,
az alapára várhatóan 20 millió forint lesz.
Aki akar egyet, siessen a foglalóval, mert idén Európa csak 900 darabot kap belőle.
Típustörténet
Celica XX Supra néven, Amerikában és Japánban kezdte pályafutását az 1978 és 1981 között gyártott első generáció, amelynek orrába kétliteres, négyhengeres, 125 lóerős vagy 2,5 literes, sorhatos, 140 lóerős motor került. A dupla kockalámpás, krómmal díszített kupé nagyobb tengelytávjával, jobb felszereltségével, illetve két vezérműtengelyével és befecskendezőjével tudott többet a mezei Celicáknál, 1982-85-ig gyártott utódja pedig már teljesen önálló, 2,8 literes motort kapott.A bukólámpás második széria már Európába is eljutott, és 170 lóerejét négy tárcsafék, szervokormány és önzáró difi segített kordában tartani. Először a harmadik nemzedéknél (1986-92) hagyták el a Celica előnevet, és kontinensünkön háromliteres szívó- (204 LE) és turbómotorral (235 vagy 238 LE) lehetett megvásárolni. A cikkünkben szereplő belpiacos Twin Turbo modellből Bilstein gátlós, Recaro üléses, könnyített R változat is készült, és ezt a motort fejlesztették tovább a negyedik sorozat számára.
A fix első lámpás, hátul nagy szárnyas Supra 1640 kilósra hízott, amivel a megnövekedett, 330 lóerős teljesítmény igyekezett tartani a lépést. Ebből is készült targa változat, igaz üveg helyett alumínium tetőpanellel. Európában 1996-ban, Amerikában 1999-ben, Japánban pedig 2002-ben állították le a forgalmazást.