Nem akarta vállalni a Volvo, pedig megelőzte a korát

Eredetileg kék-sárga fényezésű volt, Gustaf Ericsson könyököl rajta

A Venus Bilo volt a világ első tanulmányautója. Egyedi és modern formája annyira elütött az akkori Volvókétól, hogy a svéd gyártó eleinte mostohagyerekként kezelte, nem ismerte el sajátjaként.

Eredetileg kék-sárga fényezésű volt, Gustaf Ericsson könyököl rajta Forrás: Retro Mobil

Ismerős az Ericsson név? Lars Magnus Ericssonnak, a telefonkirálynak a fia, Gustaf az autóiparban jeleskedett. Egy ideig az USA-ban, a Hupmobile-nál volt gépészmérnök, majd otthon, Svédországban alapított rövid életű saját márkát.

Nagyszerű formatervező, rajzoló és szobrász volt,

így, amikor a mindössze hat éve létező Volvo vezetősége eldöntötte, megnézi, hogyan reagálna a publikum egy zárt karosszériás jövőautóra, kézenfekvőnek tűnt, hogy Gustafot kérje fel a megszerkesztésére.

Az ajtók szekrényszerűen nyíltak, a kocsi alját borítás védte a poros utaktól Forrás: Retro Mobil

Érdekes volt a márka hozzáállása: a bukástól tartva eleinte nem adta a kocsihoz a nevét,

de adta hozzá a PV655 vázát, hathengeres motorját és technikáját,

sőt, állta az összes tervezési és építési költséget is. Az ifjabb Ericsson extravagáns, a kor ízlésének és építési tanainak ellentmondó, fellépők nélküli, sárvédőkbe süllyesztett fényszórós, szuper-áramvonalas pontontestet alkotott.

Piknikezik az Ericsson család, itt még övék a Bilo Forrás: Retro Mobil

Az ideális helykihasználáshoz kilenc bőröndöt is tervezett, ezek részben a hátsó csomagtartóban, részben a bal első sárvédőben kialakított térben fértek el. Az egyik pótkerék a jobb első sárvédőbe költözött, a másik a kocsi végéből kandikált ki, lökhárítóként.

A hűtőmaszk és lökhárító valódi műalkotás, kilenc különböző méretű koffer járt az autóhoz Forrás: Retro Mobil

Végül a Venus Bilónak keresztelt autót a híres svéd kasztnigyár, a Nordberg Karosserifabrik építette meg, és 1933-ban, azaz

öt évvel a világ első tanulmányautójának tartott Buick Y-Job előtt mutatták be

Gustaf saját, Stockholm melletti villájában.

A fényszórókat a sárvédőkbe süllyesztették, a fehér csíkok az ablakok körül folytatódnak, és egészen a farig elérnek Forrás: Retro Mobil

Itt készült az a néhány fotó is, ami a kocsiról fennmaradt. Utána néhány nagy svéd Volvo kereskedésben és Dániában is kiállították,

látványos bukás lett;

a Volvo másfél év után leállítatta a projektet, később mégis „örökbe fogadta", így lett az egyetlen példányban létező tanulmányautó neve Volvo Venus Bilo. Egy ideig az Ericsson család használta, majd a háborúig több tulajdonosa is volt.

Két tonnát nyomott és hatüléses volt, a paneleket csavarok rögzítették, könnyen cserélhetők voltak Forrás: Retro Mobil

A háború után – pontosan nem tudni, mikor - egy dán szeméttelep-tulajdonoshoz került, aki barbár módon kisteherautóvá alakította, majd 1949-ben filmre vették, amint legördül egy Dániából érkezett kompról. Lars Falk éppen édesapja régi filmfelvételeit nézegette, amikor kiszúrta a Bilót, ez az utolsó felvétel az autóról, később állítólag már csak az ötvenes évek derekán látták egyszer, majd nyoma veszett.

Képkocka a filmből, amelyen átfestve, más lökhárítóval és dán rendszámmal látható volt a Bilo Forrás: Retro Mobil

Valószínűleg szétszedték vagy bezúzták, de az optimisták még reménykednek, hogy egyszer előkerül egy pajtából. A Venus Bilo túl korán jött, a közvélemény nem tudta megemészteni radikális formáit, amelyek megelőzték korukat, azonban pár év múlva már megszokottakká váltak.

Még több olvasnivaló a Retro Mobil februári számában: