Sok nagy márkának van életmódautója, amivel nem profitot termel, hanem figyelmet generál maga körül. A Volkswagen két nyitott modellt is gyártott, az egyik a Golf Cabrio, ami a végére annyira kikopott a tudatból, hogy akkor vettük észre, hogy még létezett, mikor 2016-ban bejelentették a gyártás leállítását. A másik a New Beetle Cabrio volt, amit 2019-ben vezettek ki végleg a piacról, ezzel is megágyazva a 2020 tavaszától kapható, T-Roc névre keresztelt új koncepciónak.
Akinek ismerős a sziluett, nem téved, a Range Rover Evoque szövettetős kiadása (élt 2018-ig) pont ugyanezt az ötletet lovagolta meg pár évvel ezelőtt, de a Nissannak is volt hasonló próbálkozása. Szabadidő-autó, crossover, divatterepjáró, vagy hívhatjuk akárhogy,
a lényeg, hogy sokan szeretnek magasabban ülni
egy megemelt kasztnis, valójában a nagy felni-peres gumi kettőse miatt városi padkavadászatra is feltételesen alkalmas autóban. Miért ne készülhetne ilyenből is kabrió?
A képek nehezen adják vissza, ráadásul a fekete küszöbök és kerékjárati ívek segítenek elmaszatolni a tényleges magasságából, de valójában a VW hátulja egy felnőtt embernek mellkasig ér. Az alapokat adó T-Roc-nál picit hosszabb és vékonyabb testű autó parkoláskor drabálisnak hat, szerencsére alapáron van hozzá (közepes felbontású) parkolókamera. Kicsit többször is dolgozik amúgy a radarja, mint szeretnénk, képes a szomszéd sávban elhaladó trolira is éktelen sivításba kezdeni.
Tető nélkül sem lesz a SUV-kabrió egy könnyed darab, de ettől függetlenül részleteiben jól kitalált autó, főleg nyitott tetővel, leengedett ablakokkal.
A csomagtérajtó pici szárnya hátracsapott siltes sapkaként visz játékosságot a lemeztengerbe,
a szélvédő egyik szélétől induló krómcsík pedig az egész tetőt megkerülve fut a szélvédő túloldaláig, szóval apró finomságokat azért lehet találni az egyen Volkswagen-kilincsek és a megszokott élek között.
Persze annyira azért még pont Volkswagen marad, hogy a piros lámpánál leginkább Passatokból nézzenek csak át, egyébként feltűnésmentesen tudjunk gurulni vele bármerre. A lényeg, a vászontető 30 km/h alatti sebességnél 9 másodperc alatt nyitható, és 11 alatt zárható egy gomb hosszan nyomva tartásával, vagy opcionálisan az autó mellől, távirányítóról. Elég csendes a beltér, csak a szélvédőhöz rögzülő részén nyiszog rossz utakon, ami elég méltatlan egy alig 1000 kilométert futott autónál.
A szélfogó háló a kabrió legjobban kitalált része, a hátsó ülések felé egy könnyed mozdulattal lehet berakni, 80-90 km/h-ig semlegesíti a huzatot, használaton kívül pedig a csomagtérpadló alatt kapott helyett. Amíg a külsejét látva könnyen úrrá tudunk lenni az érzelmeinken, cserébe a nyitott tetős autók között az egyik legpraktikusabb a T-Roc. A magas oldalfalú kádformának ugyanis nagy előnye, hogy
nemcsak fejtér, de lábhely is jutott a két hátsó üléshez.
Valóban befér két felnőtt a hátsó sorba, és a gyártó szándékának komolyságát mutatja, hogy két USB-C hellyel is megajándékozták az itt ülőket. A csomagtartó a kabriók között könnyen pakolható, és 280 literes, ami nagyjából két kabinbőröndnyi méretet, tehát egy kisebb nyaralást, vagy még inkább egy nagyobb bevásárlást jelent. Ezen a lenyitott tető sem változtat, ha pedig hosszabb tárgyakat akarunk elrejteni, osztottan tudjuk dönteni az üléseket, és alagút nyílik az utastér felé.
A tesztautó színösszeállítása fehér külsővel és fekete belsővel nem segít belelátni az életörömökre nyitott, mának élő vásárlót, de ezt is nézhetjük gyakorlatiasan.
A szövetülések nem égetnek annyira, mintha bőrből lennének,
a Skoda Fabia szinten lévő, könnyen karcolódó és kemény műanyagok pedig, amik az egész ajtópanelt és a műszerfal tetejét uralják, könnyen takaríthatóak. Ismerős a váltó körüli zongoralakk betét és az egyébként volkswagenesen jó fogású kormánykerék is.
Cikkünk folytatódik, kérjük, lapozzon!