A konnektoros hibridek eladásai szárnyalnak Európában, szeptemberben például 68 444 ilyen autó talált gazdára a kontinensen (268 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest), ami azt jelenti, hogy
már minden 20. eladott új autó plug-in hibrid volt.
Valószínű, hogy a konnektoros hibridek eladásai 2020-ban már átlépik a félmillió darabot, amit az autógyártók örömmel nyugtáznak, mivel ezeken a drága modelleken viszonylag nagy árrést lehet alkalmazni. És persze azért is, mivel a rendkívül alacsony hivatalos szén-dioxid kibocsátásuk miatt hozzájárulnak ahhoz, hogy az adott gyártó flottaátlaga megközelítse az Európai Unió által idéntől megkövetelt 95 g/km-es értéket, így kevesebb bírságot is kell fizetniük a közös kasszába.
Az 1990-ben alapított, a közlekedés fenntarthatóságával foglalkozó Transport & Environment (T&E) nevű európai szövetség legújabb tanulmányában a 2019-es év három legnépszerűbb plug-in hibrid autójának,
a BMW X5 xDrive45e-nek, a Volvo XC60 T8-nak és a Mitsubishi Outlander PHEV-nek vizsgálta meg a fogyasztását és az emisszióját
valós körülmények között, a forgalomban. Azt tapasztalták, hogy mindhárom autó jóval többet fogyaszt és több szén-dioxidot bocsát ki, mint ahogy a gyári adatok hirdetik.
Tömeg (kg) | Telj. (LE) | WLTP fogy. (l) | NEDC fogy. (l) | WLTP CO2 (g/km) | NEDC CO2 (g/km) | WLTP e-hatótáv (km) | |
BMW X5 | 2510 | 394 | 1,2-1,7 | 1,6-2,1 | 27-39 | 37-47 | 77-88 |
Volvo XC60 T8 | 2155 | 390 | 2,4-2,8 | 1,9-2,0 | 54-64 | 42-45 | 46-53 |
Mitsubishi Outlander PHEV | 1890 | 177 | 2,0 | 1,8 | 46 | 40 | 45 |
A fogyasztást és a kibocsátást a mindennapi körülményeket reprodukáló, ún. RDE módszer szerint mérték le idén júliusban és augusztusban, Nagy-Britanniában. Egy 92,1 km-es kijelölt tesztúton vezette egyetlen sofőr az autókat egymás után, az össztáv bőven elég volt ahhoz, hogy mindhárom autó valós elektromos hatótávját lemérjék.
Az útvonalból hosszának 40 százaléka volt városi (ahol legfeljebb 60 km/h sebességgel lehetett hajtani), 31 százaléka lakott településen kívüli (ahol 60 és 90 km/h közötti sebességgel lehetett hajtani) és végül 29 százaléka autópályás (ahol min. 90 km/órával lehetett menni, de 5 percen át 100 km/h fölé is gyorsítottak) szakasz. A kezdőpont és a végpont között az RDE szabályainak megfelelően nem volt 100 m szintkülönbség, és 100 km-re vetítve az út során a szintkülönbség kumulált értéke sem haladta meg az 1200 métert.
Minden autóban be volt kapcsolva a légkondicionáló (19 fokra állítva, mivel nyáron volt a teszt), a rádió, a navigáció és a világítás is,
ami nagyjából tükrözi a valós felhasználási módot.
Mindhárom autó háromféle (elektromos, benzines és akkutöltő) üzemmódban tette meg a 92,1 km-es utat, nyilvánvalóan az elsőben volt a legkisebb, a harmadikban a legnagyobb a fogyasztás és a szén-dioxid kibocsátás.
Kíváncsi a csalódást keltő eredményekre? Kattintson a második oldalra!