Önmagában az, hogy a fekvőrendőr miatt baleset vagy károsodás következik be, természetesen nem elegendő. A kár bekövetkeztét és azt, hogy ez a szabálytalan fekvőrendőr miatt keletkezett,
a károsultnak kell bizonyítania
- írta a D.A.S. Jogszerviz.
Fontos, hogy az előírásoknak megfelelően történt-e a kihelyezés, megfelelően jelölve van-e a sebességcsökkentő borda,
azaz a közlekedés résztvevői fel tudnak-e rá készülni. Ez alatt az előjelző tábla és a rikító felfestés értendő.
A fekvőrendőrnek nem az a célja és szerepe, hogy túlzottan lelassítsa a forgalmat, hanem az, hogy az adott övezetben érvényes sebességhatáron felüli száguldást akadályozza meg.
A kialakítása azonban csak olyan lehet, hogy a közlekedők biztonságát ne veszélyeztesse.
Egy vonatkozó bírói döntés erre tekintettel állapította meg a közútkezelő felelősségét egy, a fekvőrendőrön eleső kerékpáros sérülése miatt.
A döntés érdekessége, hogy a fekvőrendőr a perbeli esetben az útügyi műszaki előírásoknak megfelelt, csak a még pontosabb leírást tartalmazó, a sebességcsökkentő eszközökre vonatkozó tervezési útmutatóban foglalt ajánlásoknak nem. Utóbbiak nem kötelező érvényűek, de adott körülmények között alátámaszthatják a megfelelő, vagy éppen nem megfelelő kialakítást.
Ez persze nem jelenti azt, hogy könnyű helyzetben lenne, aki kártérítési igénnyel élne.