Jövőre jön a megfizethető Toyota villany-SUV, és ez még csak az offenzíva kezdete

A japán gyártó európai részlegének évzáró rendezvényén megnéztük a hamarosan érkező új elektromos modelleket, amelyek között megfizethető városi SUV, stílusikonnak szánt ötajtós kupé és egy izgalmas sportkocsi is akad, utóbbi a legendás MR2-t idézi meg. De a Lexus kínálatában is lesznek érdekességek, és a szilárdtest-akkuk, illetve a hidrogénhajtás sorsáról is sok minden kiderült.

És mi újság a Lexusnál?

Jó évet tudhat maga mödött a Toyota prémiummárkája, mivel az új NX és RX modelleknek köszönhetően 50 százalékkal nőttek az eladásai annak ellenére, hogy kivonultak az egyik legnagyobb piacról, Oroszországból. 2023-ban a Lexus lett Európa egyik leggyorsabban növelvő autómárkája, azonban a teljes évre tervezett 74 ezres volumen még így is csak kb. a tizede a német prémiummárkák eredményeinek.

Jövőre azonban könnyen 100 ezer fölé nőhetnek az európai eladások

a kis crossovernek, az LBX-nek és a luxus-minibusznak, az LM-nek köszönhetően. 2035 után már csak zéró emissziós autókat szeretne globálisan értékesíteni a Lexus, ez a nemes cél Európában azonban korábban, már 2030-ban bekövetkezhet, ha a piaci viszonyok lehetővé teszik.

Az LF-ZC Európában elsőként a Kenshikin volt megtekinthető, a tanulmányautó egy új,

öt méter körüli elektromos szedánt vetít előre,

amely 2026-tól lesz megvásárolható. Olyan technológiák lesznek a sorozatgyártású verzióban, mint az elektromos "by wire" kormánymű (One Motion Grip), a digitális visszapillantó, a szabadon választható motorhang- és rezgésimitáció, a kiterjesztett valóságot szélvédőre vetítő kijelző, a mesterséges intelligenciára épülő, tanulékony operációs rendszer (Arene), az aktív nyomatékelosztású összkerékhajtás (Direct4), a vezeték nélküli szoftverfrissítés (OTA), vagy a moduláris járműstuktúra (Gigaöntvény).

Utóbbi azt jelenti, hogy a karosszéria váza mindössze három darabból áll a jelenlegi 175 helyett. A Teslánál már látott technológia előnye, hogy nagyobb formatervezői szabadságot biztosít, merevebb tőle a karosszéria, csökken a komplexitás és a gyártási idő. A gyártási folyamat szintén átalakul, mivel a félkész kocsik automatikusan, önvezető üzemmódban közlekednek az egyes fázisok között a szerelőszalagon.

Hidrogén

Nem hanyagolja el a Toyota a hidrogénhajtást sem, amelynek a nagy hatótáv, a gyors tankolhatóság és a kisebb tömeg az előnye az akkumulátoros elektromos hajtással szemben. 2026-ban érkezik a vállalat 3. generációs üzemanyagcellája, amelynek fő jellemzői ígéretesek: hosszabb életciklus, 20 százalékkal nagyobb hatótáv és 37-50 százalékkal csökkentett költségek a 2. generációhoz képest. Fontos hír, hogy

a Mirai III-ba tervezett új cellákat már Európában is gyártani fogja

a Hydrogen Factory Europe elnevezésű, frissen alapított leányvállalat, amely a hidrogéntechnológiával kapcsolatos teendők egészéért felel majd a fejlesztéstől az értékesítésig. A tervek szerint a Toyota üzemanyagcellás rendszereit mobilitási megoldások széles köre veszi át, a személyautóktól kezdve a haszonjárműveken át egészen a buszokig és hajókig.

Jelenleg a globális Mirai mellett csak a Japán piacra gyártott Crown kapható üzemanyagcellás elektromos hajtással, de a Kenshikin bemutattak egy mindössze két év alatt kifejlesztett hidrogénhajtású Hilux prototípust is, amelynek kisebb saját tömege miatt nagyobb a terhelhetősége és a vontatási kapacitása, mint a Thaiföldön tavaly bemutatott elektromos tanulmánynak. A 174 lóerős villanymotorral hajtott, 3 nagynyomású tartályába összesen 7,3 kg hidrogént vételezni képes pickup egyelőre csak hátsókerék-meghajtású, de a 700 mm-es gázlómélysége megegyezik a népszerű dízel változatéval, és a 600 km-es hatótávolsága sem sokkal marad el tőle. A szériagyártású hidrogénpickupra 2026-ig kell várni, a következő Hilux nemzedékbe fogják az új típusú cellákat beépíteni.

Nem csak üzemanyagcellás hidrogénhajtással foglalkozik a Toyota, hanem belső égésűvel is, a hidrogént ugyanis megfelelő átalakítások után egy

négyütemű motorba bele is lehet tankolni

benzin helyett. A GR Corolla prototípusok a japán endurance futamokon egyre jobb eredményeket érnek el, és idén már egy hidrogénnel hajtott GR Yaris is feltűnt előfutóként néhány rali-vb futamon. Sőt, a 2024-es Dakaron már egy hidrogénhajtású side by side buggy-t (HySE-X1) is indít a Toyota a kísérleti járművek kategóriájában.

A Toyota várakozásai szerint Európa lesz a világ egyik legnagyobb hidrogén üzemanyagcellás piaca 2030-ra, a különböző mobilitási és energiahasznosítási lehetőségek folyamatos bővülésével. Azzal, hogy legalább 200 kilométerenként szeretne hidrogén töltőállomásokat létrehozni a TEN-T (transzeurópai szállítási hálózatának) folyosóin, és jelentős anyagi támogatással segíti az új üzemanyag terjedését, az Európai Unió a hidrogéntechnológia központjaként képzeli el a jövőt.