Egyre óvatosabbak a magyar vevők, de még virágzik a használt autós trükközés

Használt autó piac, eladó, vétel, eladás, kocsi, használtautó. 2017.05.08 Budapest

Eltitkolt karambolos sérülések, visszatekert kilométerórák: sokaknak igazi tortúra egy használt autó megvásárlása, pedig napjainkban egyre több minden leellenőrizhető. Egy olyan konferencián jártunk, amelyen adatokat mutattak be a csalások mai magyarországi állásáról, illetve az autók árairól és más piaci trendekről, végül pedig egy érdekes háttérbeszélgetésen kerültek terítékre a jelen és a villamosított jövő problémái.

Magánszemélytől akarunk venni, aki olykor nepper

Miután megismertük a felmérés eredményeit, hazai szakemberek részvételével panelbeszélgetésként folytatódott az esemény. Horváth András, a Használtautó.hu hirdetési oldal kiadójánál működő Autónavigátor.hu főszerkesztője elmondta, hogy a hirdetések száma 5 százékkal nőtt, de továbbra is a kétmillió forint alatti árkategória keresett, aki pedig nem tud eleget félretenni fiatalabb autóra, a meglévő régit próbálja meg életben tartani akár több százezer forintos ráfordítással. Általános tapasztalat, hogy a vásárlók nagyobb bizalommal vannak a magáneladók, mint a kereskedések felé.

Használtan még mindig a klasszikus kompaktok keresettek, lassan jönnek fel az újonnan népszerű SUV-ok. Néhány szakértő szigorításokat javasol az importszabályzásban Fotó: Csudai Sándor - Origo

Pedig igazán nem lenne nagy feladat leellenőrizni egy kereskedést (alapítás ideje, forgalmi adatok stb.), mielőtt több millió forintot elutalunk,

teszi hozzá Várkonyi Gábor, miközben továbbra is gyakoriak a benzinkút mögötti, nyitott adásvételi szerződéses üzletkötések a magánszemélyeknek tűnő nepperekkel. Kétségtelen, hogy rengeteget tisztult a piac a kilencvenes évek drámájához képest, és információkat is könnyebb beszerezni, de amellett, hogy jelentősen megdrágultak a használt autók, sokkal bonyolultabbak is lettek, a vevők nagy része pedig az álmaihoz, prekoncepcióihoz keres igazolást.

Sokat tisztult a piac a kilencvenes és a kétezres évekhez képest, de bonyolultabbak is lettek az autók (direktbefecskendezésű turbómotorok, kényelmi és biztonsági extrák stb.) Forrás: Origo

Egyre feltűnőbb, hogy a használtan importált autókkal szemben nő a bizalom az anno nálunk újonnan forgalomba helyezettek iránt, de továbbra is virágzik a behozatal, tavaly 125 ezer kocsi érkezett az országba, amelyből 84 ezer tíz évnél idősebb volt. Karner Miklós, az Autósélet főszerkesztője ezzel kapcsolatban elmondta, hogy sokan félinformációkkal, nyelvtudás híján Google-fordítóval indulnak nyugatra álmaik autójáért, és a hiányos papírok miatt itthon jön a hidegzuhany. Sok dörzsölt nepper is útra kel ugyanakkor, és olykor óravisszatekerésre használják fel a magyar honosítás előtti napokat.

Van, aki csodát keres és van, aki már megégette magát

Vajon az emberek racionálisan, eszközként vásárolnak használt autót, vagy inkább az érzelmeikre hallgatnak? – tette fel a kérdést a beszélgetést moderáló Szujó Zoltán (sportriporter, az MNASZ elnöke). A szakértők véleménye szerint sokan hinni akarnak a tündérmesékben, ami azon is tetten érhető, hogy ők felkészülés és ellenőrzés nélkül, anyagi kereteiket teljesen kimerítve, rossz esetben a típus piaci kínálatának legaljáról halászva vásárolnak autót. Egyre többen vannak viszont olyanok is, akik már megégették magukat az öreg prémiumautókkal, netán rengeteget futott dízelekkel.

A háttérbeszélgetés résztvevői, balról jobbra: Szujó Zoltán, Várkonyi Gábor, Karner Miklós, Horváth András, Matas Buzelis és tolmácsszerepben Andersen Dávid Forrás: Origo

Továbbra is él egy romantikus kép a német orvos vagy pap megkímélt, persze jutányos áron eladott autójáról, pedig a valóság az, hogy nyugaton piactól függően 50-80 százalék között van az újonnan eladott céges autók aránya. Márpedig

a gyártók a mind komplexebb technikát úgy alakítják, hogy az első öt év intenzív használatra jól tervezhető legyen a karbantartás,

utána viszont a kor előrehaladtával egyre komolyabb kiadásokat jelenthet a fenntartás. Nem véletlenül szabadulnak tőlük sokan, akár már 10-13 éves korban előjöhetnek totálkárral egyenértékű hibák.

Aki áldoz rá némi pénzt időt, elkerülheti az átverést a lekérdezéssel, illetve szervizes átvizsgálással – így a későbbiekben sok kellemetlenség kivédhető Forrás: MTI/Vajda János

Korábban ezeket, vagy a karambolos sérüléseket kevésbé jelentett problémát a kelet-európai országokban nyomott árakon, „okosban" kijavíttatni, de az újabb típusoknál sokaknak már az elemi karbantartásigény gondot jelent (kiegészítve az olyan emissziós berendezésekkel, mint az AdBlue befecskendezés és a részecskeszűrő). A komolyabb beavatkozásoknál mind az alkatrészek ára, mint pedig a szerelők munkadíja jelentősen megemelkedett, és mint Karner Miklós megjegyzi, nem kevés javítás el is húzódik – ez a Covid, illetve a háború okozta alkatrészhiány egyik következménye.

Bár a lekérdezések miatt visszaszorulóban van az óratekerés, bűncselekményként nehéz bizonyítani. Franciaországban 27 ezer euró és két év börtön járhat érte, a német neppereknél ma sem ritka Forrás: Origo

További drágulást ígér az új autók villamosítása

Várkonyi Gábor úgy látja, míg a pandémia után (amikor leálltak a gyárak) keresleti piac volt, addig a jelen és különösen a jövő keresletivé alakítja a piacot. Ennek nyilvánvaló oka az EU szabályozása az erőltetett villamosításról, ami nem csak drágulással jár, hanem a belépőszintű új autók eltűnésével is. Mindez természetesen nagy hatással lesz a használtpiacra, de több forgatókönyv előfordulhat: lehet, hogy nyugaton a szerényebb jövedelműek tovább megtartják benzines vagy dízel kocsijaikat, miként az is, hogy a városi kitiltások és a magas adók, biztosítási díjak miatt dömping indul Kelet-Európába.

Érzékenyen érintik a keresletet a benzinárváltozások (emiatt népszerűek a hibridek), és a jövőben az autópark fenntartása szempontjából fontos kérdés lesz a szintetikus üzemanyagok terjedése Fotó: Csudai Sándor - Origo

Ami a folytatást illeti, az iparág szereplői a meglévő járműflotta szempontjából fontos szintetikus üzemanyagok fejlesztéseire figyelnek, illetve arra, hogy a zéró kibocsátású célok menete hogyan alakul majd.

E téren érdekes kísérleti labor az EU előtt öt évvel, 2030-ban elektromos autókra átállni tervező Nagy-Britannia,

egyelőre szerény eredményekkel. Matas Buzelis emellett a hajtások sokszínűségére hívja fel a figyelmet, és olykor bizony nem csak a gyártók, hanem maguk az autósok is leleményesek: Litániában például tömegével építik át gázüzeműre a nálunk is oly kedvelt hibrid Toyota Priusokat.

Csekély az arányuk az összpiacon, de egyre nagyobb vevőkört érnek el a használt villanyautók (pl. Nissan Leaf, BMW i3). Drágák is, pedig ellenük dolgozik a technológia fejlődése és az akkudegradáció Fotó: Hirling Bálint - Origo

A balti országban a konténeres amerikaiautó-dömpinget is beleértve sok trükköt láttak már, amire új szabályokkal lépett az állam, plusz létrejöttek a járműtörténet-lekérdező platformok. Ezek az ügyek Európa sok más részén hasonló forgatókönyv szerint alakulnak, vagyis egyre tudatosabbak a vevők, mind többen élnek a lekérdezések és átvizsgálások lehetőségével, Karner Miklós szerint azonban további intézkedésekre lenne szükség, például a csalások szigorúbb szankcionálására. Sok jel mutat ugyanis az autóárak és fenntartási költségek további növekedésére, közlekedni pedig muszáj.