Üzemanyagok Magyarországon: ma ezek közül választhat

Természetesen még benzint és gázolajat tankolnak a legtöbben a benzinkutakon, de ezeken kívül még négyfajta üzemanyag is elérhető a magyar autósoknak. Az üzemanyagok áttekintése következik.

1. A leggyakrabban használt és elterjedt üzemanyag: motorbenzin (átlagárak: 95-ös E10 624 Ft/l, 100-as E5 677 Ft/l)

A fő üzemanyagunk a benzin, ami nyers kőolajból, desztillálás útján kapott folyadék, a paraffin sorozatba tartozó szénhidrogének elegye. Nagyon gyúlékony, levegővel keveredve majd meggyújtva erőteljes robbanásra képes. A motorbenzin a belsőégésű Otto-motorok üzemanyagaként ismert; a paraffinokon túl több mint 400-féle anyagból (olefinek, ciklohexán, benzol, toluol, orto-, meta- és para-xilolok és egyéb vegyületek) áll. Európai szabványa 14 paraméterre tartalmaz előírást (kísérleti oktánszám, motorikus oktánszám, ólomtartalom, sűrűség, kéntartalom, oxidációs stabilitás, gyantatartalom, rézlemez korrózió, szín, olefintartalom, aromás tartalom, benzoltartalom, oxigéntartalom és oxigenát-tartalom). 

Sokféle üzemanyag közül lehet választani egy mai benzinkúton, akár árammal is lehet tölteni Fotó: MOL

 

A benzinkúton kapható, megfelelő minőségű motorbenzin színezetlen, jellegzetes szagú, hígan folyó, látható szennyeződésektől mentes üzemanyag, amely vizet nem tartalmazhat.

Kémiailag nem agresszív, a vele érintkező alkatrészeket nem oldja, nem korrodálja. Alkalmas karburátoros és közvetlen befecskendezéses négyütemű Otto-motorok, valamint adalékolással kétütemű motorok üzemeltetésére is.

Milyen benzinfajták érhetőek el Magyarországon?

95-ös és 100-as oktánszámú, ami a benzin nyomástűrésére, illetve öngyulladására vonatkozó mérőszám. Nemzetközileg egységes érték, a benzinkutak töltőoszlopain fel van tüntetve, Európában jellemzően 95 és 100 lehet (a 98-as benzin kezd eltűnni). Magas sűrítési viszonyú motorban egy alacsony oktánszámú benzin hajlamos lehet az úgynevezett kopogásos égésre, amikor a benzin-levegő keverék még a szikra érkezése előtt begyullad. Ez az öngyulladás, amikor a lángfront sebessége az égéstérben elérheti a 2000 m/s értéket, ami a normál égés lángfrontsebességének a 40-50-szerese. Ez a jelenség károsítja a motort és csökkenti a teljesítményét és az élettartamát.

Néha a bőség zavarától nem könnyű, melyik pisztolyt emeljük le
Fotó: Shutterstock/jaboo2foto

Milyen benzint tankoljak?

Gyakori tévedés, hogy a 100-as oktánszámú benzin minden motornál nagyobb teljesítményt, alacsonyabb fogyasztást eredményez. Valójában az oktánszám nincs arányban az üzemanyagból kinyerhető energiatartalommal, csak a kompressziótűrést jellemzi. 

Magas oktánszámú benzint csak „kihegyezett”, nagy fajlagos teljesítményű, magas kompresszióviszonyú motorokban kell és érdemes használni.

Igaz, a modern, nagy teljesítményű motoroknál a 95-ös normál benzinnel sem fog fellépni a kopogás, hiszen van bennük kopogásszenzor, ami annak legkisebb jelekor is módosítja a gyújtást és a befecskendezést, viszont nem is fogja leadni a maximális teljesítményét. 

A kopogásgátló anyagok mellett a motorbenzineket egyéb adalékokkal is kezelik. Ezek többsége a minőségi követelmények elérése végett kerül bele (pl. az oxidációt lassítják, a reakcióképességet csökkentik), valamint a gépjármű üzemanyagellátó-rendszerét és a motort kímélik (surlódáscsökkentő, lerakódásgátló adalékok). Általánosságban elmondható, hogy a 100-as oktánszámú prémium motorbenzinek tartalmazzák a legtöbb hasznos adalékanyagot, ami persze az árukon is látszik. A legnagyobb üzemanyag-kereskedő cégek (vagy üzemanyag-márkák) a Mol, a Shell, az OMV és az Orlen egyaránt rendelkeznek saját márkás, saját, titkos recept alapján adalékolt üzemanyag-családdal. Kisebb különbségek előfordulnak a cégek kínálata között, van, ahol a 95-ös motorbenzinből és a gázolajból is kínálnak több adalékot tartalmazó, speciális változatot a normál mellett.

Etanol

2010 óta – elsősorban környezetvédelmi megfontolásokból – etanolt (etil-alkoholt, bioetanolt) is kevernek a motorbenzinbe Európában. Az EU-s szabályozások 2020-tól tették kötelezővé a legfeljebb 10 térfogatszázalék bioetanolt tartalmazó (E10) 95-ös benzin forgalmazását. A megújuló energiának számító bioetanol égése során az a szén-dioxid szabadul fel, amit az előállításhoz használt növény egyszer már megkötött a légkörből. Persze a bioetanol készítés önmagában elég energiaigényes folyamat, mégis, ennek a komponensnek az égetése összességében 60-70 százalékkal kevesebb szén-dioxid kibocsátással jár, mint a fosszilis, nem megújuló forrásból származó, kőolaj alapú benziné.

A leggyorsabb villanyautó-töltő is lassabb, mint egy tankolás
Fotó: Erik Mclean / Unsplash / https://unsplash.com/photos/person-holding-black-corded-device-VtHK0R6sARg

A hazai jogszabály a 95-ös benzin esetében a bioetanol-arány részcélját 6,1 energiaszázalékban határozza meg. A biokomponensként jellemzően hozzáadott bioetanol fűtőértéke harmadával alacsonyabb, mint a benziné. Ezért a 6,1 energiaszázaléknyi bioetanol kb. 9 térfogatszázaléknak felel meg, vagyis még 1 százalékponttal ez is az előírt határérték alatt marad. Grád Ottó, a Magyar Ásványiolaj Szövetség (MÁSZ) főtitkára szerint a legfeljebb 10 százalékos bioarányt nemcsak bioetanol (etil-alkohol) bekeverésével érik el az olajtársaságok, hanem bioetanolból előállított ETBE (etil-tercier-butil-éter) használatával is. Utóbbiról azt kell tudni, hogy oktánszámnövelő, és még akkor fejlesztették ki az üzemanyaggyártók, amikor át kellett térni az ólommentes benzinre (ez az EU-ban 2000-ben, Magyarországon 2004-ben következett be).

E10-es benzinnel csak olyan járművek üzemeltethetők, amelyek a gyártójuk szerint alkalmasak rá. Ha a használati utasítás nem tartalmazza ezt az információt, akkor tájékozódni lehet a forgalmazónál, az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) honlapján. A szakértők szerint 

az E10 biztonságos üzemanyag, amely az utakon futó benzines autók döntő többségével kompatibilis,

a 20 évnél fiatalabbakkal szinte biztosan, bár például a Volkswagen-konszern TSI és TFSI motoros autói csak 2007/2008 után. Jellemzően az Euro 3-asnál rosszabb környezetvédelmi besorolású, 24 éves vagy idősebb autók nem használhatóak tartósan E10 benzinnel, ami azt jelenti, hogy a magyarországi autópark negyede-ötöde lehet érintett.

Az E85 (bioetanol) forgalmazása 2007-ben kezdődött Magyarországon, de négy év után ellehetetlenült a forgalmazása
Fotó: Fotó: Nógrádi Attila [origo]

Fontos tudni, hogy a 100-as oktánszámú benzinek jellemzően 2020 után is megmaradtak E5-ösnek (kivéve Orlen, ahol ez is E10-es), azaz fele annyi etanolt tartalmaznak, mint a 95-ösök. Emiatt kisebb a vízmegkötő képességük, kevésbé támadják meg a gumi alkatrészeket és tovább eltarthatók. Grád Ottó szerint a régebbi autók tulajdonosainak – ha főként 95-öst tankolnak – alkalmanként érdemes teletankolni a magasabb oktánszámú, kisebb etanoltartalmú prémium benzinből is. Kerti gépekbe, ritkán használt, alkalmasint hónapokig álló járműbe (pl. veteránok) pedig kizárólag az E5-ös benzineket ajánlja. Ma már kaphatók olyan adalékok, amelyek gátolják a korróziót és stabilizálják az etanollal kevert benzin szerkezetét, így megakadályozható, hogy a hosszú ideig nem használt járművek tankjában megkocsonyásodjon az üzemanyag és nehezen eltávolítható gyantás lerakódás alakuljon ki. 

A sima E10-es benzin és B7-es gázolaj eltarthatósági ideje csak hat hónap,

a prémium üzemanyagoké azonban két év. A magyarországi üzemanyagok ára az elmúlt hetekben a régiós átlag szintjére csökkent, miután Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter két hetet adott a MÁSZ tagjainak, hogy önkéntesen csökkentsék az üzemanyagáraikat.

E85: négy éven át lehetett spórolni a zöld üzemanyaggal

 

Sokan emlékeznek még az E85-ös jelzésű üzemanyagra, amely 70-85 térfogatszázalék bioetanolból, és 30-15 százalék benzinből állt. A forgalmazása 2007-ben kezdődött Magyarországon, az E85-ös gyors ütemben vált egyre népszerűbbé, hiszen literenként csaknem 100 forinttal volt olcsóbb a 95-ös benzinnél, így az átalakítás 50 ezer forintos költsége hamar, 5-10 ezer kilométer alatt megtérülhetett. Aztán 2011 augusztusában megszűnt a jövedékiadó-mentesség, és először 40, majd év végén 70 forint adót vetettek ki literenként az E85 alkoholtartalmára. A 2011 végi jövedékiadó-emelés literenként bruttó 90 forintos áremelkedést hozott, ami szinte teljesen ellehetetlenítette a hazai E85-kereskedelmet, a drágulással ugyanis eltűnt a bioetanol árelőnye, ezért sokan visszaálltak a tisztán benzinüzemre, és a „zöld üzemanyaggal" közlekedő autósok több tízezresre becsült tábora néhány ezresre apadt. Végül az E85-ös üzemanyag forgalmazása 2016-ban szűnt meg Magyarországon.

2. Ami egyre kisebb az igény: gázolaj (átlagár: 612 Ft/l)

Az utolsó dízel Volvo, egy 2024 tavaszán gyártott XC90
Fotó: Volvocars

A dízelgázolaj (a köznyelvben gázolaj vagy dízel) 13–15 szénatomszámú szénhidrogének halványsárga színű elegye. A belső égésű, kompressziógyújtású motorok üzemanyaga, a szabvány szerint legfeljebb 7 térfogatszázalék biokomponenst (zsírsav-metil-észtert) tartalmaz, 250–350 Celsius-fokon forr, -6 és -18 Celsius-fok között dermed. A dízelmotorokban a dugattyú által összesűrített, így felforrósodott levegőbe adagolt gázolaj öngyulladással végez munkát, miközben korom, illetve egyéb vegyületek keletkeznek. A gázolaj esetében 16 előírt paraméter van (cetánszám, cetánindex, sűrűség, poliaromás szénhidrogén-tartalom, kéntartalom, lobbanáspont, desztillációs maradék, hamutartalom, víztartalom, összes szennyezés, rézlemez korrózió, oxidációs stabilitás, kenőképesség, viszkozitás, desztilláció és zsírsav metilészter-tartalom).

A dízelmotorban a sűrítéstől gyullad be az üzemanyag
Fotó: Volvo Cars

Kevesen tudják, de nem ugyanolyan összetételű benzin, illetve gázolaj kerül a töltőállomásokra télen, mint nyáron, 

május 1-jén és november 15-én változtatnak a forgalmazók az üzemanyagok összetételén. 

A gázolaj esetében kiemelten fontos szerepe van az átállásnak, a téli időszakban ugyanis egy hidegindíthatóságot javító adalékot adnak hozzá, így a gázolaj határhőmérséklete (ahol már olyan mértékben lecsökken a szűrhetősége a parafin kiválása miatt, hogy az üzemanyagszűrőn már nem tud átmenni) eléri a szabványban előírt -20 Celsius-fokot. A nyári minőségben egyébként -5 Celsius-fok ez a határérték, úgyhogy akkor sem kell aggódni, ha a váltás előtti időszakban esetleg már hidegebb idő lenne. Magyarországon a -20 fokos szabványértékre még rá is szoktak hagyni valamennyit, hogy az üzemanyag biztonsággal teljesítse a követelményeket. Általában -23 Celsius-fok körüli hidegindítási határértékre adalékolják az itthon kapható normál gázolajat, a prémium fajták viszont garantáltan akár -40 Celsius-fokig is képesek működtetni a dízelmotorokat. 

3. A legtisztább fosszilis: CNG: (átlagár: 794 Ft/kg)

Az előző Skoda Octaviából még lehetett kapni gyári CNG-s változatot, G-Tec volt a neve
Fotó: Fotó: Kismartoni András - Origo

A sűrített földgáz (CNG) ugyanaz a gáz, amivel a lakásokat fűtjük, csak kompresszorral 200-250 bar nyomásra sűrítik. 

Oktánszáma magasabb, mint a benziné, és 90 százalékban metánból áll,

ami azért fontos, mert a benzines és dízelautókénál, sőt, még a cseppfolyósított propán-bután (LPG) üzeműeknél is jelentősen tisztábban üzemet garantál. Rákkeltő szilárdrészecske-kibocsátás alig mérhető a CNG-s motoroknál, a szmogért felelős nitrogén-oxidok kibocsátása akár a négyötödével, a globális felmelegedést okozó szén-dioxidé mintegy negyedével kisebb, mint egy benzines motornál. Azért érdemes gyárilag CNG-re átalakított autót venni, mert azok alaposan le vannak tesztelve, és utólagos átalakításnál a hengeres tartályok sok helyet rabolnak el a csomagtartóból, és a motor részeit (szelepek, vezérlés, turbó) is a földgáz magasabb égési hőfokához kell alakítani. 

A Volkswagen-konszern 2020-ban hagyott fel a CNG-s autók árusításával Fotó: Gulyás Péter (Origo)

Általában 20 évig lehet használni egy autóba épített CNG-tartályt, de a gyártó előírása alapján ez változhat. Már megszűnt Magyarországon a 10 éves korban előírt szerkezet és nyomásvizsgálat, négyévenként azonban tartályszemlét kell végeztetni és tartálytanúsítványt kell kiállíttatni, amelyet a műszaki vizsgán be kell mutatni. A Gázbiztonsági szemle bizonyítvány a műszaki vizsga kötelező kelléke, és a vizsgaidőponttól számítva 30 napnál nem lehet régebbi. Európában az elmúlt években ugrásszerűen nőtt a CNG-kutak száma, de 

Magyarországon mindössze 13 közforgalmú földgázkút található,

és ezek nagy része is a fővárosban üzemel. A sűrített földgáz jövedéki adója 2015 elején 0-ról 28 százalékra nőtt, így már a benzin fölött van ennek az üzemanyagnak az ára, egy kilóért átlagosan 794 forintot kell fizetni.

4. A legolcsóbb alternatíva: LPG (átlagár: 345 Ft/kg)

A cseppfolyós propán-bután gázt (LPG) propán, bután, propilén, izobután, izobutilén, butilén és ezek elegyei alkotják. Közel azonos összetételű a háztartási PB-gázzal, de ahhoz képest kevesebb szennyeződést tartalmazhat, kénhidrogént, és vizet pedig egyáltalán nem. A bányászott szénhidrogénekből finomítás során, gyakorlatilag melléktermékként nyerik. Nem tartalmaz olyan káros, a benzinben megtalálható összetevőket, mint például a benzol. Normál hőmérsékleten folyékony, és bár a fogyasztási értékek nagyobb számokat mutatnak a hagyományos üzemanyagokéhoz képest, összességében mégis jelentős megtakarítás érhető el az üzemeltetésben. Laboreredmények szerint 

az LPG-vel hajtott autók 10-16 százalékkal kevesebb szén-dioxidot bocsátanak ki, mint a benzinesek.

Fotó: Origo

Jóval elérhetőbb autógáz az LPG, mint a CNG: nem csak sokkal több (574) helyen, de sokkal olcsóbban is lehet megvásárolni Magyarországon. A hagyományos benzines és dízelmotoros járművekkel szemben számos előnye van az LPG-vel üzemelő járműveknek, viszont a fogyasztás nem tartozik közéjük: az ilyen járművek 

10-20 százalékkal többet kérnek az autógáz, mint benzin literjéért,

de autógázzal járni még így is megéri, mivel az LPG átlagára alig több mint a fele a benzinének. Hátrány viszont, hogy egyes mélygarázsokba – ahol tábla tiltja – tilos behajtani biztonsági szelep nélküli LPG-s autóval, valamint az is, hogy drágább a vizsgáztatás, illetve általában 10 év letelte után az LPG-gáztartály többet már nem használható.

Fotó: Dacia

Ma a Dacia sajnos az egyetlen autómárka, amely gyári beszerelésű, LPG-szettet kínál autóihoz változatlan garanciális feltételek mellett, a román márka 2009 óta közel egymillió gázüzemű új autót adott el Európában. Az átalakított Daciákban csak a pótkerékről kell lemondani, egyébként a csomagtartó mérete nem változik, sőt, a hatótáv 1200 km-re nő, ha a benzines és a gázos üzemmódokét összeadjuk. Magyarországon a forgalmi engedélyben fel kell tüntetni, ha egy autó kettős üzemeltetésű. Az utólagos átalakítás nem olcsó, egy átlagos négyhengeres motor esetében 4-500 ezer forinttal érdemes számolni az új műszaki vizsga költségével együtt, de 15-20 ezer km után így is megtérül a befektetés.

5. Amire rohamosan nő az igény: villamos energia (70-289 Ft/kWh)

Magyarországon 2024. április végéig már több mint 55 ezer tisztán elektromos hajtású autó és több mint 40 ezer konnektoros hibrid/hatótávnövelős villanyautó volt forgalomban, amire 

több mint 2300 nyilvános töltőpont és több mint 5000 töltőfej jutott.

Ma 300 magyar rendszámos autóból átlagosan 7-nek van zöldrendszáma (4,1 millióra jut 95 ezer), de ez az arány fokozatosan nő.

Dacia Spring, a legolcsóbb villanyautó
Fotó: Gulyás Péter István

2023-ban 34,895 GWh áramot termelt Magyarország, ami 2,4 százalékkal kevesebb az előző évinél. Tavaly közel 9 százalékkal kevesebbet, 11,1 GWh villamos energiát importáltunk, az import így 24,1 százalékot tett ki a felhasználásunkból, ami nüansznyi változást jelent a 2022-es arányhoz képest (25,6 százalék). A magyar áramtermelésben forrás szerint az atomenergia vezet (45,6 százalékkal), ezt követi a fosszilis (28,8 százalék) és a megújuló energia (25,5 százalék). Tavaly rekord mértékben bővültek a napenergia-kapacitások, így az időjárásfüggő megújuló energiák már a belföldi termelés 20 százalékát biztosították (ebből 18,2 százalék napelem, 1,8 százalék szélerőmű), vagyis kb. annyit, mint a gázerőművek.

Elektromos autó töltő
Fotó: Darunrat Wongsuvan / Shutterstock/Copyright (c) 2023 Darunrat Wongsuvan/Shutterstock.  No use without permission.

Köztudott, hogy az egyenáramú (DC) töltés a leggyorsabb és a legdrágább módja egy villanyautó feltöltésének. Magyarországon a nyilvános töltőoszlopokon átlagosan 245 forintba kerül 1 kWh áram, a Tesla Superchargereknél 183, a Mol Plugee-nél pedig 289 forint az átlagár. Meg kell jegyezni, hogy nem minősül üzemanyagnak az elektromos energia, ezért nem jövedékiadó-köteles. 

Az jár a legjobban, aki otthon tölti fel a villanyautóját (vagy plug-in hibridjét),

ebben az esetben csak 70 forintot kell fizetnie 1 kWh-ért. Viszont normál konnektorból csak 2-3 kW teljesítményt, de egy fali töltővel (wallbox) már 7,4, 11, vagy akár 22 kW-os töltési teljesítmény is elérhető, utóbbival két órán belül fel lehet tölteni 10-80 százalékosra egy átlagos kapacitású villanyautó-akkumulátort. A hazai felmérések szerint a konnektorról tölthető autók tulajdonosainak több mint fele otthon tölti az autóját, közülük sokan napelemet is telepítettek a házaikra, ami a legzöldebb megoldás.

6. A jövő zenéje: hidrogén

Toyota Mirai, az egyetlen itthon is elérhető hidrogénautó
Fotó: Toyota

A hidrogénnel üzemelő belső égésű motoros autók még kísérleti fázisban vannak, viszont három üzemanyagcellás autót gyártanak a világon, amikbe hidrogént kell tankolni: a Toyota Mirait, a Hyundai Nexót és a Honda CRV e:FCEV-et. Méregdrága technikájuk miatt csak kis szériában készülnek, megvásárlás helyett jellemzően csak a lízingelésükre van mód. Jellemzően olyan országokban, ahol van hidrogént forgalmazó töltőállomás. Szerencsére már Magyarország is ezek közé tartozik, közel három évvel a telepítése után ugyanis 

2024 januárjától már bárki számára nyilvánosan is elérhető a Linde budapesti, Illatos úti telephelyén üzemelő állomás,

amely egyaránt képes a 350 baros autóbuszok és teherautók, illetve a 700 baros nyomást igénylő személyautók kiszolgálására is.

Több nagynyomású tartályban tárolják a hidrogént
Fotó: Toyota

Az iskolai kémiaórákról emlékezhetünk a vízbontásra (elektrolízisre), amikor az elektromos áram segítségével a folyadékból hidrogén és oxigén keletkezik. A hidrogén üzemanyagcellában ennek pont a fordítottja zajlik le, a nagy nyomáson tárolt, gáz halmazállapotú hidrogént a levegő oxigénjével reagáltatják protonáteresztő membrán segítségével, a kémiai reakció során elektromos áram és víz keletkezik. Az autóban megtermelt elektromos energiát használják fel a hajtásra, vagyis az üzemanyagcellás olyan villanyautó, ami nem akkumulátort, hanem hidrogént cipel magával. Komoly előnye egy sima villanyautóhoz képest a gyors újratöltés, a nagy hatótáv és a kis tömeg.

A MOL új százhalombattai hidrogénüzeme
Fotó: MOL

A hidrogén, mint üzemanyag hazai terjedését segíti, hogy a MOL-csoport idén április 11-én átadta Százhalombattán a kelet-közép-európai régió legnagyobb zöldhidrogén-fejlesztő üzemét. A 22 millió eurós beruházás révén az üzem évente 1600 tonna hidrogént tud majd megújuló forrásból származó elektromos energia felhasználásával, karbonsemleges módon fejleszteni. A 10 MW kapacitású üzem nem csak 25 ezer tonnával csökkenti a Dunai Finomító széndioxid-kibocsátását, hanem új fejezetet nyit a hazai és regionális H2-gazdaságban.