Érdekes, hogy máig léteznek márkára jellemző rozsdásodási helyek. Olyanok, amelyre az autóhoz értők rögtön rávágják, hogy milyen kocsik nyavalyája. A VW-csoportosok például szeretnek a kerékjárati ívek ajtók felé eső csücskén rozsdát nevelni. Pedig a gyártók sokat tesznek a korrózió ellen, és elég jó eredményeket értek el, elég csak belegondolni, miként nőtt akárcsak a 70-es évektől a kasztnik az élettartama. Sokat számít a lemezminőség, a karosszéria üregek átszellőzése, az üreg-, és korrózióvédelem, na meg persze a csapadék-, valamint kondenzvíz elvezetése.
A gyártói megoldások között ott van a fém felületek műanyagra váltása, illetve műanyag idomokkal való védelme. Ezek védenek a mechanikai sérülésektől, az újabb típusokon pedig már lemezpótlékként is szerepelnek. Ilyeneket szerelnek fel továbbá a kerékdobok és az autó hasa felől is, ahol különösen fontos az átszellőzés, valamint, hogy a mögéjük jutó víz távozni is tudjon. A gondok ott kezdődnek, amikor nem csak víz jut a műanyag és a védendő lemezek közé - hanem falevelek, fűszálak, vékony gallyak. Bőven akad köztük olyan, amely nem tud távozni az üregből, ahová bejutott.
Előbb fennakad egy, aztán még egy, majd lesz belőle kupac, az megfogja a sarat-homokot is, az egész instant trutymóvá válik, ami nehezen engedi át a vizet, illetve lassan szárad ki, így a korróziónak kedvező környezetet teremt. Végül leküzdi a felületvédelmet és indul a rozsdásodás. Érdemes hát ezt elkerülni, és nem is olyan nagy ördöngösség.
Időszakonként érdemes legalább a műanyag kerékdobokat kiszedni,
és mögöttük kitakarítani a lefedett üregeket. A leszerelés egy keréklevétellel kezdődik, ehhez bakoljuk fel a kocsit (a tégla nem jó, mert roppan, nem támaszt alá biztonságosan).
A műanyag dobbetétet vegyesen csavarok és patentek, vagy éppen csak az egyik-, vagy a másik tartja. Esetünkben csavarokat alkalmazott a gyártó. Szépen oldani kell minden csavarkötést, és megjegyezni melyik hová való. Majd kivehető a dob, ekkor a kivétel előtti lényeges feladat megjegyezni, hogy ahol több műanyag elem is van, melyik hogyan lapol át. Amint megtörtént a kiemelés, feltárhatók a rozsdafészkek. Esetünkben nem is volt olyan vészes, de azért az első sárvédő alsó csücskénél, valamint a küszöbburkolat első részénél kezdett összeállni a kis vízgyűjtő mocsok.
Ez kitakarítható kézzel, kis kefével, vízzel, mindig az kérdés, hogy az adott helyen mi éppen melyik módszer a leghatékonyabb. Kitakarítva és a dobbetétet is ellenőrizve visszaállítható az eredeti állapot, figyelve az említett átlapolásokra és csavarfészkekre. Aki korosodó autó gondos tulajdonosa, évente egyszer – lehetőleg a téli sózási időszak előtt -, akár praktikusan a szezonális gumicserével összekötve elvégezheti a garázsban vagy a ház előtt ezt a műveletet. Komoly összeget lehet így spórolni, hiszen a lakatolás vagy elemcsere, illetve fényezés napjainkban nem olcsó mulatság.
Ha már úgyis levettük a kereket
Gyakran látunk anyagában átrozsdásodott lemezfelnit, pedig ez utóbbi autókellékek is megérdemelnek időnként egy kis gondoskodást. Nem utolsósorban elég rondák, ha bepöttyözi őket a rozsda, márpedig előbb-utóbb mindnek ez lesz a sorsa. Otthon is elvégezhető a műveletsor, a feladat nem bonyolult. A kereket le kell szerelni, majd csiszolóvászonnal-szivaccsal eltávolítandó a rozsda. Utána nem árt a tisztított fémre alapozót is felvinni, persze zsírtalanítás után. Ha ezek megvoltak, jöhet a fedőréteg a megvásárolt spray segítségével. A feketét fújók előnyben, nekik annyira nem kell törődni a gumi kitakarásával. A mai spray festékekkel jól lehet „célozni”, pontosan festhetünk. Igyekezzünk egyenletes réteget feljuttatni mindenhová, nem megfolyatva a festéket.
KAPCSOLÓDÓ CIKKEK: