III. A tudomány művelőinek felelősége
A technológiát kifejlesztő kutatók már a molekuláris biológia első eredményeinek birtokában összeültek és a kormányokat a kérdéskör jogi szabályozására kérték. Így született meg az ún. asilomari moratórium, amikor a Paul Berg vezette panel tagjai (Berg maga is Nobel-díjat kapott az első sikeres génátültetésért) saját kísérleteikre is moratóriumot hirdettek mindaddig, amíg a tudományterület jogi szabályozása meg nem születik. Ennek hatására készült el a National Institute of Health útmutatása, egy mai szemmel igen szigorú rendelet, mely az idők folyamán számos alkalommal átdolgozásra került a felhalmozódott tudásanyag birtokában.
Miért kértek moratóriumot a kutató tudósok? - tehetjük fel a kérdést. Azért, mert nem voltak beláthatók a technológia következményei. Gondoljanak arra is, hogy akkor került megfogalmazásra a biológiai fegyverek betiltása, és a kutatók joggal vélelmezték, hogy a géntechnológia, ahogy minden, nemcsak jóra, hanem rosszra is felhasználható. A jogi szabályozás nem korlátozódott az Amerikai Egyesült Államokra, hanem más fejlett országok is követték, beleértve az EU-t, s ma már szinte minden magára valamit adó ország szabályozza a géntechnológiai tevékenységet. Így hazánk is, majd EU taggá válásunkkal a hazai jogszabály EU harmonizációja is megkezdődött. A szabályozás alapja az elővigyázatos megközelítés, így ha bármi negatív hatást tapasztalunk, akkor lehetővé válik az adott növény kibocsátásának felülvizsgálata.
Utalva a korábbi adatokra joggal vethetik fel azt a kérdést, hogy vajon miért termesztik ezeket a növényeket Amerikában, és miért vonakodik az Európai Unió. Itt arra kell először is rámutatnunk, hogy a két szabályozás eltérő filozófián alapul, az USA szabályozás nem foglalkozik azzal, hogy a terméket milyen úton állították elő, a végtermék újdonságát, annak környezeti és egészségügyi kockázatát vizsgálja, míg az EU szabályozás az előállítás folyamatát, tehát nem a végterméket tekinti a szabályozás alapjának. Itt arra is felhívjuk a figyelmet, hogy míg az EU országainak kutatói az alapkutatásban megállják a helyüket amerikai kollegáikkal a versenyben, addig a technológia transzfer hatékonysága nálunk rendkívül alacsony. Ahogy a szellemes homokóra-hasonlat mondja: míg az amerikai esetében a homokszemek hullásával dollárok esnek le, addig az európai homokszemekkel paragrafusok.