V. A kockázat
Összegezve azt állapíthatjuk meg, hogy a génmódosított növények termesztése nem okoz nagyobb környezeti és egészségi kockázatot, mint bármely hagyományos előállítású, termesztésű növény, inkább kisebb a kockázata a termesztésüknek. Ilyenkor tudjuk mik azok a tulajdonságok, melyeket átvittünk, ellentétben a hagyományos nemesítéssel, ahol a természetes rekombinációra épülő keresztezések során számos nem kívánt tulajdonságot is átviszünk, melyek nagy része jelen van, de nem nyilvánul meg.
Azt is meg kell fontolni, hogy az új, modern nemesítésű növények fel nem használása is jelentős kockázattal jár: az olcsóbban előállított génmódosított növények és a belőlük készített termékek a nemzetközi piacon versenyhátrányba hozzák azokat, akik a hagyományos utat járva költségesebb eljárásokkal állítják elő ugyanazt a terméket.
S még egyszer: a GM növények termesztéséhez nem kell annyi peszticid és műtrágya. A fenti példák rámutatnak, hogy az ilyen növények termesztésbe vonásával jelentős mértékben meg lehet óvni a környezetünket a nagyfokú kemizálás negatív következményeitől. És akkor még nem is említettük az újabb és újabb, ma még csak üvegházakban ellenőrzött kísérletek sokaságát, társadalmi, gazdasági jelentőségüket.
Érdekes módon egyszerre várjuk el az új technológiáktól a zéró kockázatot (amit a tudomány a legjobb akarat ellenére sem ígérhet), és élünk együtt a mindennapjaink részét képező nagy kockázatú technológiákkal - csak esetleg ez utóbbit nem tudatosítjuk magunkban. Végezetül álljon itt egy anekdota ennek illusztrálására. A hadügyminisztérium egy új fejlesztésű rakétát akar kipróbálni, ezért a miniszter utasítja a vezérkari főnököt, hogy a legnagyobb elővigyázatossággal végeztesse el a kísérletet. A vezérkari főnök a rakéta kipróbálását egy hatalmas lappföldi területen végezteti el, ahol mindössze egy lapp rénszarvasvadász él. Ezt a vadászt a kísérlet idejére egy helikopterrel elszállítják, majd a sikeres kísérlet elvégzése után visszaszállítják az eredeti erdőbe. A miniszter azonban a sikeres rakétakísérlet ellenére felmenti a vezérkari főnököt, mert hibás volt a kockázatbecslése. Tudniillik a rénszarvasvadászt és a helikopterpilótákat nagyobb veszélynek tették ki a négyszeri fel-, illetve leszállással, mint amekkora esély arra volt, hogy a rakéta felrobbanása következtében egy visszahulló meg nem semmisült darab a vadászt eltalálja azon a hatalmas területen.