Mali
A majdnem 13 magyarországnyi Maliban egymillióval élnek többen, mint nálunk. Ez az egyik legnagyobb nyugat-afrikai állam, de eléggé eldugott hely: tengeri kijárata nincs, területének jelentős részét sivatag borítja, alig vannak aszfaltozott utjai, egyetlen vasútvonala van. Az arany, az urán és a foszfátok mellett az ország legfontosabb természeti kincse a földművelésre lehetőséget teremtő Niger folyó. A Világbank adatai szerint a lakosság közel háromnegyede napi 1 dollárnál kevesebb pénzből tengődik, az egy főre eső GDP a magyarnak kevesebb mint egytizede.
Területén a francia gyarmati sorsot megelőzően számos legendák homályába vesző birodalom - a Ghánai, illetve a Mali - uralkodott. A sokáig csak Francia-Szudánként emlegetett ország 1960-ban vált függetlenné, akkor még Mali Államszövetség néven, de a szövetség másik tagja - Szenegál - pár hónapon belül kilépett belőle. Mali neve a viziló bambara elnevezéséből ered, fővárosának, a Niger folyó partján fekvő Bamakónak a jelentése: krokodilok lakta mocsár.
Moussa Traoré a függetlenséget 8 éven belül követő diktatúrájának 1991-ben lett vége, 1992-ben tartották meg az első szabad és demokratikus választást. Az első elnök 2002-ben - két ciklust követően távozott - az országot jelenleg egy, az ország demokratikussá tételében komoly szerepet játszó volt tábornok, Amadou Toumani Touré irányítja. Mali Afrika politikailag legstabilabb és legdemokratikusabb államai közé tartozik.
A lakosság számottevő hányada nomád tuareg, akik autonómia-törekvéseik miatt sokszor kerültek már összetűzésbe a központi kormányzattal. 90 százalékuk muszlim, bennszülött vallásokat 9 százalék követ, alacsony számarányuk ellenére utóbbiaknak jelentős szerepe van az ország életében. A népesség jelentős része ugyanis a mai napig hisz a mágikus praktikákban, állítólag máig áldoznak embereket, főleg a nagy beavatási szertartások idején.
A közbeszédet részben a foci, azon belül is az Afrika Kupa uralja, amelyet idén a szomszédos Ghánában rendeznek. Malit tartják a torna egyik fekete lovának. A nagy szegénységben tengődő lakosság bizakodva tekinthet arra a megállapodásra, amelyet szerdán kötött a mali elnök és az ENSZ három szervezete. Ennek értelmében 2008 és 2012 között 120 milliárd közép-afrikai frank (50 milliárd forint) értékben indítanak - demokráciaerősítő, élelmiszerbiztonsági, szegénységellenes, oktatási, gyermekegészségügyi, tiszta ivóvizet biztosító, illetve AIDS-ellenes - programokat az országban.