Cím nélkül...

 

[...] A titokzatos, életen túli térségekből visszatérők hangja a második tételé. [...] S nem áll-e ott a III. zongoraverseny lassú tételének [mai zenei illusztrációnk - a szerk.] élén, Bartók életében magányosan az erre utaló különös és árulkodó felirat: Adagio religioso. [...] Ismét a Melódia csodáját érezzük: ima is, himnusz is, búcsú és remény egyszerre. [...]

Forrás: Kroó György: Bartók kalauz, 1971

Levél Zádor Jenőnek

[...] Magyarországból rendkívül lesújtó hírek érkeznek: rettentő pusztulás, borzasztó ínség, fenyegető káosz (t.i. nagyszámú eredeti bpesti újság kerül - nyilván az orosz követség útján - egy itteni magyar kommunista újsághoz és az facsimile-ben reprodukálja; néhány magánúton jövő hírt is kapott egy-két ember). Amint én látom a dolgot, egyelőre gondolni sem lehet a hazamenetelre. Nem is volna mód reá: se szállítóeszköz, sem (orosz) engedély. De még ha volna is mód rá, szerintem ajánlatosabb megvárni a fejleményeket. Tudjisten hány esztendeig fog tartani, míg az ország valamennyire is össze tudja szedni magát (ha ugyan egyáltalán tudja). Pedig én is szeretnék hazamenni, de végleg - - - -

1945. júl. 1. [Képgaléria 29. fotó]

Forrás: 99 Bartók-levél. Kriterion, 1974. A szövegeket válogatta László Ferenc

<< Előző Következő >>