7 gyakori kérdés a szívinfarktus utáni életről
Sokan még ma is úgy gondolják, hogy egy jelentős szív-érrendszeri eseményt túlélve nincs más teendő, csak a felírt gyógyszerek szedése, de ez nem így van.
Sokan még ma is úgy gondolják, hogy egy jelentős szív-érrendszeri eseményt túlélve nincs más teendő, csak a felírt gyógyszerek szedése, de ez nem így van.
Nem csak a káros „stresszoldás" miatt rizikófaktor a stressz, önmagában is kockázati tényezőnek tekinthető kardiológiai szempontból is.
A magas vércukorszint gyakran tünetmentes, alattomosan pusztítja a szervezetet és vezet súlyos szövődményekhez.
Amint a látásromlás első tüneteit észrevesszük, célszerű mielőbb, még időben orvoshoz fordulni.
A horkolás nem pusztán zavaró, de komoly betegség, az alvási apnoe tünete is lehet, mely az egészséget is veszélyeztetheti.
A cukorbetegeknek már az első, enyhe tünetek megjelenésekor szakorvoshoz kell fordulni, és tünetmentes időszakban is rendszeres orvosi kontrollra van szükség.
Mivel a két állapot két különböző (sőt, ellentétes) terápiás módszert kíván, ezért nagyon fontos az elkülönítésük.
Ma már a kardiológusok közül is sokan terelik a szív-érrendszeri rizikóval rendelkező pácienseket a pszichológusok felé.
A "néma gyilkosnak" is nevezett népbetegségre nagy figyelmet kell fordítani, mert sokáig tünetmentes maradhat, ám a szövődményeinek kialakulásakor már maradandó károsodással kell számolni.
A szívinfarktus utáni néhány hetes rehabilitáció után nagyon fontos lenne egy hosszú távú kardiológiai gondozási programban is részt venni.