Csiba László

Van esélyünk az agyvérzéssel szemben?

V. Hogyan alakul ki a verőerekben a "dugulást" okozó vérrög?

Az ütőereket az ún. belhártya (endotel) béleli, mely óriási kiterjedésű, akár futballpálya nagyságú is lehet egy emberben. A belhártyát az élet folyamán számtalan fertőzés, sérülés éri. A belhártyasérülés meggyógyulhat, de előfordul az is, hogy a belhártya alatt sejtek és különböző anyagot rakódnak le és az érfal egyenetlenné válik, később szűkülni kezd. Az endotelkidudorodás úgy néz ki, mint egy lassan, de folyamatosan növekvő vulkán, melynek krátere még teljesen zárt. Nem teljesen ismert okok miatt a kidudorodás (plakk) felszíne megreped, a repedés felszínén kicsapódnak a vérlemezkék, amelyek a fibrin nevezetű fehérjével, valamint a fibrinhálóba temetkező vörösvértestekkel együtt vérrögöt (trombust) alakítanak ki. A vázolt mechanizmus miatt van döntő szerepük a vérlemezke-kicsapódást gátló (pl. aszpirin) és az érfalra ható gyógyszereknek (vérnyomáscsökkentők, illetve statinok).

Animáció: Az érfal lassú károsodása

Az emberi szervezet csodálatos tulajdonságaihoz tartozik, hogy hiába dugul el trombus következtében egy ütőér, az agyunkat behálózó artériák közötti összeköttetések miatt nem biztos, hogy az ellátott terület elpusztul. A kisegítő (kollaterális) keringés hatékonysága dönti el a kialakuló agyi infarktus nagyságát, súlyosságát. Agyunkat négy vastag ütőér látja el, az ezek közötti kollaterális keringés olyan hatékony lehet, hogy egy nyaki verőér elzáródása esetleg tünetet sem okoz(!), némán zajlik le. Ha a kisegítő keringés nem hatékony, akkor viszont a beteg teljesen megbénulhat. Az agyi keringészavar súlyosságát tehát nemcsak az elzáródott ér nagysága, hanem számos egyéb tényező is befolyásolja.

Animáció: A vérrög kialakulásának folyamata

Az agy vér-, oxigén- és glükóz- (cukor-) igénye nagy. Minden 100 g agyszövetben percenként 50 ml vér áramlik át, ha ez az érték 30 ml-re csökken, már kimutatható az elektromos tevékenység zavara. Mivel az agynak nincs energiatartaléka, már a rövid ideig tartó anyagcserezavar (pl. érelzáródás) is súlyos következményekkel jár. A sejten belüli és kívüli tereket elválasztó membránok egyensúlya megbomlik, ha az áramlás 20 ml/100 g/perc alá zuhan, és ha ez az áramlás 7-12 ml/100 g/percnél kevesebb, a membránok visszafordíthatatlanul tönkremennek, a kritikus agyterület végérvényesen elpusztul. Az érelzáródás okozta agykárosodás azonban nem homogén. Úgy lehet elképzelni, mint a céltáblát vagy hagymalevelet. A 10-es, 9-es és talán a 8-as a legsúlyosabban károsodott terület, itt zuhan a legalacsonyabbra a véráramlás. Ez a terület véglegesen károsodik (agylágyulás). A céltábla külső köreiben azonban nem reménytelen a helyzet. Az áramlás ugyan nem tökéletes (20-30 ml/100 g/perc), de ez a terület az, melynek túlélése nem reménytelen. Az itt található idegsejtek károsodtak, de nem visszafordíthatatlanul. Az idegsejtekhez kötődő funkciók visszatérésében is reménykedhetünk, ha az áramlási akadályt megszüntetjük. A vérrög feloldására tehát azért törekszünk, hogy az elpusztult területet körbevevő, lét és nemlét között egyensúlyozó idegsejteket megmentsük. Ez a terület az ún. félárnyék (penumbra), mely minden gyógyszeres beavatkozás célpontja. Az elmúlt két évtizedben számos gyógyszert próbáltak kifejleszteni, melyek mérsékelnék az érelzáródás okozta károsodást. Számos vegyület hatékony idegvédőnek bizonyult állatkísérletekben, de sajnos ma se rendelkezünk egyetlen olyan szerrel, melynek igazolt hatása lenne agyi érelzáródásban.

Animáció: Ct felvétel az agyról

A szélütést után végzett képalkotó eljárásokkal nemcsak az agyi vérátáramlási zavart lehet megjeleníteni, hanem a károsodáshoz törvényszerűen kapcsolódó vizenyőt is. A mágneses képalkotó eljárások pedig abban segítenek, hogy határesetekben eldöntsük, érdemes-e a vérrögoldást megkezdeni, nem túlságosan nagy-e a visszavonhatatlanul károsodott terület nagysága.

Egy másik fontos diagnosztikus eszköz az érfeltöltés (angiográfia). Ma már nem feltétlenül szükséges katéterrel behatolni a comb verőerén keresztül, hanem vénásan befecskendezett anyag segítségével (CT-vel vagy mágneses rezonancia-képalkotással) is láthatóvá tehető az agyi erek szűkülete, elzáródása. Az akut szélütés lezajlása után pedig lehetőség van arra, hogy a beszűkült, de teljesen el nem záródott eret az érszűkület magasságáig felvezetett rugalmas fémháló segítségével kitágítsuk. Az érszűkület legtöbbször a nyaki verőéren (karotisz) található.