IV. A szélütést előidéző rizikófaktorok
A stroke váratlanul csap le, de hátterében évek óta tartó folyamatok munkálnak. Tekintsük át, melyek a szélütést előidéző rizikótényezők.
A legfontosabb a magas vérnyomás (hipertónia). A magas vérnyomás annyira fontos, hogy némi egyszerűsítéssel állíthatjuk: megfelelően csökkentett magas vérnyomás = hatékony stroke-megelőzés. Sajnos a vizsgálatok azt igazolják, hogy a hipertóniások kevesebb mint felét sikerül hatékonyan kezelni. Növeli a szélütés veszélyét a cukorbetegség, a kóros vérzsírérték, az elhízás és a dohányzás. Látható tehát, hogy nincs lényeges különbség az alsóvégtagi érszűkület, a szívinfarktus és a stroke unalomig ismert rizikótényezői között. Arra azonban fel kell hívni a figyelmet, hogy a rizikótényezők halmozódása (ha ugyanaz a személy magas vérnyomásban, cukorbetegségben, szívbetegségben is szenved és túlsúlyos) megsokszorozza a szélütés valószínűségét.
Sajnos Magyarországon jellemző a rizikófaktorok halmozódása. Millióra tehető azon honfitársaink száma, akik nemcsak elhízottak, de cukorbetegségben, magas vérnyomásban szenvednek és kóros a koleszterinszintjük is. A régi mondás így szól: "ép testben ép lélek", ma nyugodtan mondhatjuk, hogy "kövér testben ép hogy élek". Ha a tükör elé állunk, és csípőlapátunk, illetve a bordák között félúton megmérjük a derékkörfogatot, és az több, mint 88-89 cm (nők), illetve 102 cm (férfiak), akkor biztosak lehetünk abban, hogy van legalább egy rizikófaktorunk.
Minél hamarabb kezdjük el a rizikófaktorok kezelését, annál több szélütést "spórolunk meg". Egy példa: ha egy népességcsoportban 30 ezer az évi szélütések száma, és a magas vérnyomásosok legalább felét eredményesen tudnánk kezelni, 2000-rel kevesebb, ha a szívritmuszavarok felét kezeljük, újabb 2000-rel, ha a lusták fele mozogni kezd, akkor 3000-rel, végül ha a dohányzók fele abbahagyná a cigarettázást, ismét 2000-rel, azaz összesen 10 000-el (30 %-kal) csökkenne a stroke gyakorisága.
És mi a valóság? Fél évvel a szívinfarktus, agyi keringési zavar vagy kórházi kezelés után minden ötödik beteg dohányzik, minden másodiknak még mindig magas a vérnyomása és több a kövérek száma, mint a betegség előtt. Van tehát mit tennünk! Sok ostobaságot szolgai módon átveszünk, az ún. fejlett nyugati országokból, de az egészséges életmód, a mozgás szinte mitikus tiszteletét és a dohányzás elleni tényleg hatékony lépéseket csak vonakodva, felemás módon.
Mit lehet tenni, ha minden erőfeszítésünk ellenére betegünk mégis szélütést szenved?
A súlyos stroke előtt gyakran észlelünk bevezető tüneteket. Ez az ún. TIA (átmeneti keringészavar), a szélütés pitvara. Átmeneti beszéd- vagy látászavar alakul ki, a bal vagy jobb szájzug elhúzódik, a nyelv és valamelyik oldali végtagok zsibbadnak, meggyengülnek.