Tíz perc alatt 68 hot dog: mi a gyorsevők titka?

A gyorsasági evőverseny műfaja az Egyesült Államokban napjainkra vásári látványosságból saját szövetséggel rendelkező, önálló sportággá nőtte ki magát. Ritkán hallani azonban azokról a veszélyekről, amelyeknek ezek a nem mindennapi "sportolók" a szervezetüket kiteszik.

Az Egyesült Államokban közel 100 éve rendezik meg a függetlenség napján (július 4-én) a Nathan's hotdog-evő versenyt, amely immár az ünnepségek szerves részét képezi. Évente 40 ezren keresik fel személyesen a helyszínt, és milliók követik az eseményeket a képernyőkön keresztül.

A gyorsasági hotdog-evés hivatalos bajnoka - egyben világcsúcstartója - Joey Chestnut, aki idén hatodszor szállt versenybe a bajnoki cím megvédéséért - sikerrel. Túlszárnyalni ugyan nem tudta, de idén is teljesítette eddigi legjobb eredményét: 68 hot dogot evett meg a rendelkezésre álló 10 perc alatt. De vajon milyen következményekkel jár az egészségre nézve, ha valaki mindössze 10 perc alatt 10 napi szükségletnek megfelelő energiamennyiséget visz be a szervezetbe? - teszik fel a kérdést a szkeptikusok.

Alig létezik a gyorsevés következményeit vizsgáló kutatás, ezért a téma kapcsán rendszerint azt a 2007-es tanulmányt szokták említeni, amelyet az American Journal of Roentgenology közölt. Ebben egy 29 éves "profi" gyorsevő és egy 35 éves amatőr vett részt, akiknek 12 perc alatt kellett minél több hot dogot elfogyasztani. Előbbi 36, míg utóbbi 7 darabig jutott, ezt követően pedig a szakemberek különféle módszerekkel vizsgálták a két férfi gyomrának változását.

A profik titka az izomlazítás

Normál esetben a táplálék befogadásakor a gyomor felső része kitágul, és az izmok ellazulnak. A gyomor telítődésekor a táplálék egyre nagyobb erővel nyomja a gyomorfalat, amelynek következtében "telítettség-jelek" továbbítódnak az agyba. A feltételezések szerint a versenyszerűen evők titka az, hogy annyira el tudják lazítani a gyomorizmaikat, hogy ne érezzék a nyomást, így gyomorkapacitásuk az átlagemberéhez képest akár duplájára (6-7 literre) is nőhet.

A gyorsevés ráadásul a statisztikák szerint nem a kövér emberek műfaja, (a női csúcstartó például alig 45 kiló) hanem a testüket hagyományos értelemben is edző, atlétikus felépítésűeké, akik napi rendszerességgel futnak, súlyt emelnek, és csak hetente egy-két alkalommal tágítják gyomrukat a következő versenyen fogyasztandó, nagyobb mennyiségű étellel. (Azt egyébként, hogy egy verseny után ki mit kezd a gyomra tartalmával, mindenki maga dönti el. Akár azt is választhatja, hogy minél előbb megszabadul a hatalmas ételmennyiségtől.)

Forrás: MTI

Bármennyire jó mulatságnak vagy könnyű pénzkeresetnek tűnhet a gyorsevés, sem a táplálkozástudománnyal foglalkozó szakemberek, sőt még a Nemzetközi Evőversenyek Szövetsége sem ajánlja, hogy valaki otthon próbálja ki extrém mennyiségű étel elfogyasztását. Igen komoly következményekkel (pl. gyomorrepedéssel) járhat a gyomor hirtelen megtöltése, de hosszabb távon elveszhet annak egészséges összehúzódási képessége, az elhízásról és az ezzel járó betegségekről nem is beszélve.