Antioxidáns hatású élelmek
A szervezet a betolakodó vírusok, baktériumok ellen többek között a szabadgyökök képzésével védekezik. Gondot jelent azonban, ha a zsíros táplálkozás vagy a stresszes életmód miatt ezek mennyisége túlzott mértékben megnő. Ilyenkor hasznosak a táplálékkal elfogyasztott olyan anyagok, melyek antioxidánsként vagy gyökfogóként viselkednek, vagy szükségesek az antioxidánsok felépítéséhez - magyarázza Veresné Dr. Bálint Márta, a Semmelweis Egyetem ETK Dietetikai és Táplálkozástudományi tanszékének docense az egyetem sajtóközleményében.
Antioxidánsként viselkedhet a mikroelemek közül többek között a cink (marhahúsban, hüvelyesekben) vagy a szelén. A táplálékok szeléntartalma függ attól, hogy a talajban mekkora mennyiségű szelén található, vagy hogy az elfogyasztott állat milyen termőterületen legelt. Magyarország termőföldjeiben kevés a szelén. A nyomelem megtalálható többek között a paradicsomban, brokkoliban, hagymában, búzacsírában, korpában, tonhalban, rákokban, kagylókban, brazildióban, állati belsőségekben, szárnyasokban és vörös húsú állatokban. Jó szelénforrás a tej, a tejtermékek és a vaj is.
Ugyancsak hasznosak az immunrendszer működéséhez az omega-3 zsírsavak is, melyek többek között gyulladáscsökkentő hatásúak. Ezek leginkább a mélytengeri halakban (lazac, makréla, hering, szardínia) és például a lenmagban (leghatékonyabban töret formában) találhatók.
A C-vitamin mellett a D-vitamin is segít a fertőzések ellen
Közismert, hogy a vitaminok elengedhetetlenek az immunrendszer erősítéséhez, azzal viszont már kevesebben vannak tisztában, hogy pontosan mennyit fogyasszunk belőlük és miből juthatunk hozzájuk. A legtöbb nyers gyümölcs, zöldség C-vitamin tartalma ismert, de azt már kevesen tudják, hogy ez a vegyület fémmel érintkezve, hőre és a levegő oxigénjére is bomlik. Ezért ajánlott például a csipkebogyót hideg vízben áztatni egy éjszakán keresztül, ha teát készítünk belőle, lefedni, és inkább műanyag kanállal megkeverni.
Az A-vitamin (máj, tojás) és előanyaga, a béta-karotin (sárgarépa, sütőtök, aszalt sárgabarack) a bőr és a nyálkahártya épségéhez, regenerálásához szükséges, amelynek egészsége többek között azért fontos, mert a sérült nyálkahártyán a kórokozók könnyebben bejutnak a szervezetbe.
Veresné Dr. Bálint Márta azt is hangsúlyozta, hogy a magyar felnőtt lakosság 70 százalékban D-vitamin hiányos. A D- vitaminról (tojás, zsírdús tejtermékek) újabban kiderült, hogy a csontképzésen túl más szerepe is van, például hiánya összefüggésbe hozható az influenza és más légúti fertőzések kialakulásával. Fontos továbbá gondot fordítani a megfelelő B12-vitamin-ellátottságra (minden állati eredetű ételben megtalálható) is. Ez a normál vérképzéshez fontos anyag, mely biztosítja, hogy sejtjeinkhez eljussanak a tápanyagok.
Lencse, hagyma, csicsóka és banán
A hagyományos téli ételek, a bab, a borsó vagy a lencse nem véletlenül ajánlottak a téli időszakban: keményítőtartalmuk miatt ugyanis jelentős energiaforrást biztosítanak a szervezet számára.
A hagyma gyógyító hatása már a népi gyógyászatban is ismert volt, de az utóbbi években kiderült, hogy a fűszerek közül a kakukkfű, a rozmaring és a gyömbér is baktériumok szaporodást gátló hatással bír.
Egyre többet hallani a probiotikumokról (egyes joghurtokban, túrókban) is. Ezek olyan hasznos baktériumok, melyek megakadályozzák a káros mikroorganizmusok túlzott mértékű elszaporodását a vastagbélben, segítve ezzel az immunrendszer normál működését. A hasznos baktériumok táplálékul olyan rostanyagok szolgálnak, melyek a teljes kiőrlésű gabonafélékben (barna vagy Graham kenyér), zöldségekben (csicsóka), gyümölcsökben (banán) találhatók, ezért ajánlott naponta többször is fogyasztani ezekből az élelmiszerekből.
Télen is többet kell inni
Az immunerősítő étrend fontos részét képezi, hogy figyelmet fordítunk a szervezet folyadékellátására is. Ezzel védjük ugyanis például a szemet, az orrot vagy a szájnyálkahártyát a kiszáradástól, és ily módon megnehezítjük a kórokozók szervezetbe jutását.
A téli időszakban a szokásos napi felnőtt adag nem másfél liter, hanem 2-2 és fél liter folyadék a fűtés, vagy a kinti hideg levegő erős szárító hatása miatt. Veresné Dr. Bálint Márta szerint lehetőleg vizet, ásványvizet, teát (zöld és fekete tea, bodza, csipke, hibiszkusz, kamilla, hársfa) igyunk.