Gyógyító erő van az odafigyelésben

Egy új kísérlet szerint az odafigyelés és a törődés önmagában is gyógyító erővel bír, és ezt a hagyományos orvoslás képviselőinek is figyelembe kellene venniük.

A statisztikák szerint az amerikaiak évente 34 milliárd dollárt költenek alternatív gyógymódokra - elsősorban gyógynövény-kivonatokra, akupunktúrára és enrgiagyógyászatra -, annak ellenére, hogy a kezelések hatását sok esetben a modern tudományos vizsgálatok nem támasztják alá. A placebohatásnak köszönhetően azonban a betegek állapota mégis javulhat.

Egy vizsgálatban például széles körben elérhető kínai gyógynövények hatását vizsgálták petefészekrákban szenvedő nőkön. Az eredmények szerint a gyógynövénnyel kezeltek állapota nem tért el jelentősen a placebót kapókétól, mindkét csoport egészségi állapota kismértékben javult.

Egy másik vizsgálatban prosztata-megnagyobbodásban szenvedők egy csoportját fűrészpálma terméséből készült kapszulával kezelték, a másik csoport viszont cukorpirulákat kapott. Ebben a kísérletben is kismértékű volt a javulás, és a két csoport állapota között szignifikáns különbséget nem tudtak kimutatni. (A prosztata és húgyuti problémákra ajánlott a fűrészpálma-kivonat nálunk is kapható.)

Az, hogy a beteg állapota a placebók hatására javulhat, évtizedek óta ismert jelenség. A hatás mértéke azonban kísérletről-kísérletre változik. Egy amerikai kutatócsoport most ennek az egyik okát próbálta meg feltárni.

Számszerűsítették az odafigyelést

A jónevű Harvard Medical School kutatói vizsgálatukba irritáblisbél-szindrómában szenvedő betegeket vontak be. A résztvevők úgy tudták, hogy a kutatásban az akupunktúrás kezelésnek a tüneteikre gyakorolt hatását tanulmányozzák. A csoport egyik felénél egy kedves, meleg hangú, empatikus szakember végezte a kezelést, aki a résztvevőket figyelmesen kikérdezte addigi kórtörténetükről, meséltette őket aktuális élethelyzetükről. A másik csoportnál viszont ugyanazt a kezelést egy csendes, keveset beszélő, komornak tűnő kutató végezte. Ami a kutatás különlegessége, hogy mindkét csoport ál-akupunktúra kezelést kapott, a tűk még a bőrüket sem karcolták. Az eredmények szerint az empatikus kutatóval találkozott csoport tagjai mind javulásról számoltak be, tüneteik enyhültek, a hatás egyenesen a gyógyszerek hatásához volt mérhető. A másik csoportnál viszont ilyen típusú javulást nem tapasztaltak. Ted Kaptchuk kutatásvezető szerint a pozitív hatás az empatikus kommunikációnak és az odafigyelésnek volt köszönhető.

A jelenséget, amit Kaptchuk és kollégái immár kísérlettel is alátámasztottak, a szakemberek "odafigyelési, törődési hatásként" (care effect) kezdték el az elmúlt években emlegetni. Azaz, ha a beteg azt érzi, hogy meghallgatják, figyelnek rá, javul az állapota.

"A beteg pont ezt kapja meg az alternatív terápiákban: nincs rohanás, van idő akár hosszú csendekre is, és többnyire elhangzik az a kérdés is, hogy a beteg mit gondol, mi okozza a tüneteit, miről szól a betegsége" - írja a Wired a legfrissebb számában.

A lap szerint a palcebohatással régóta foglalkozó Ted Kaptchuk vizsgálata azért mérföldkő, mert megmutatta, hogy az odafigyelés hatása vak, kontrollált kísérletekben, azaz objektíven is mérhető.

Azt, hogy a törődés gyógyító hatású, ápolók körében végzett korábbi vizsgálatok is alátámasztják. Egy török vizsgálatban például azt találták, hogy magas vérnyomás miatt kórházi kezelésre szorult betegek állapota empatikus ápolónő hatására javult. Egy amerikai rákos betegek között végzett kísérlet az érintés gyógyító erejére mutatott rá: akik rendszeresen kaptak masszázst, jobban aludtak, és kevesebb fájdalomról számoltak be.

Forrás: AFP

Kezelés és odafigyelés összetartozik

"Az odafigyeléstől persze a dagantok nem fognak elmúlni, ahogy a csontok sem forrnak össze tőle. A nyugati orvostudomány azonban egy fontos leckét megtanulhatna az alternatívoktól. A szenvedő ember reflexszerűen törődést, figyelmet keres, a hagyományos egészségügyben azonban ez reflexszerűen kezelést jelent. Sok beteg, aki valójában csak empátiára vágyik, gyógyszert és műtétet kap" - írja a Wired.

Hogy ez mennyire így van, azt már 2002-ben is leírta az egyik legnevesebb orvosi lap, a New England Journal of Medicine. A lap cikke szerint az ízületi gyulladás kezelés alkalmazott arthroszkópiás térdműtétek nem hatásosabbnak a placebónál, annak ellenére, hogy például az USA-ban évente 650 ezer ilyen műtétet végeznek. A cikk hatására sok orvos felháborodott, és többek között azzal érvelt, hogy betegeik rendszerint állapotuk javulásáról számolnak be. Az eredményeket azonban azóta más kutatások is megerősítették. A betegek javulását tehát nagy valószínűséggel nem maga a műtét eredményezte, hanem hogy a problémájukkal foglalkoztak. "A figyelem és a kezelés azonban nem szinonímák, sokkal inkább egymás kiegészítői kellene, hogy legyenek" - hangsúlyozza a Wired.