Gyorstalpaló a lisztérzékenységről

A lisztérzékenység világszerte emberek millióinak életét keseríti meg, az érintettek száma folyamatosan nő, mégis sokan szinte semmit sem tudnak erről az autoimmun betegségről. Rövid gyorstalpaló a kórképről.

A lisztérzékenység a leggyakrabban előforduló felszívódási zavar, amely a fejlett országokban az emberek 1-2 százalékát érinti. A betegségben szenvedők gyakran szembesülnek azzal baráti társaságban vagy munkahelyükön, hogy a környezetük - bár nagyfokú érdeklődést mutat a téma iránt - szinte semmit sem tud arról, hogy mit jelent lisztérzékenynek lenni a mindennapokban. Íme a legfontosabb tudnivalók a kórképről.

Elpusztul a bélnyálkahártya

A lisztérzékenység (coeliakia) olyan autoimmun betegség, amelyet az egyes gabonafélékben (búza, árpa és rozs) megtalálható glutén idéz elő. Ha egy lisztérzékeny ember gluténtartalmú élelmiszert fogyaszt, szervezete önmaga ellen fordul (autoimmun reakció), és pusztítani kezdi a bélnyálkahártya sejtjeit. Az elváltozás következményeként a tápanyagok nem tudnak megfelelő módon felszívódni, így felszívódási zavar alakul ki. Sokan úgy gondolják, hogy a betegség egyfajta allergia a gluténnel szemben, pedig egyáltalán nem erről van szó.

A betegségről eddig összegyűjtött információk alapján valószínű, hogy genetikai okok is állnak a lisztérzékenység hátterében: kialakulásának kockázatát jelentősen növeli a humán leukocita antigének (HLA) bizonyos variánsainak megléte.

A lisztérzékenyek közvetlen családjában az átlagosnál nagyobb (első fokú rokonság esetén pl. 20-25%) a betegség öröklődésének esélye, de emellett további tényezők is szerepet játszanak abban, hogy az valóban kialakul-e.

Gluténmentes tészta Forrás: AFP/Laurence Mouton

Minden századik embert érint

A lisztérzékenység előfordulása országonként jelentősen eltér, de világszerte átlagosan minden századik ember küzd a betegséggel. Sokan ráadásul nem is tudják, hogy lisztérzékenyek, ami nem meglepő: a betegséggel kapcsolatban több mint 300, igen változatos tünetet ismer a szakirodalom, amelyek a hasmenéstől a bőrbetegségeken át a terméketlenségig igen széles skálán mozoghatnak.

A diagnózis felállításához először vérvizsgálatra van szükség, és ha a lisztérzékenység gyanúját a laboreredmény megerősíti, szövetmintát vesznek (biopszia) a vékonybélből. Ha a biopszia is pozitív, akkor a páciens lisztérzékeny. A betegség jelenleg nem gyógyítható, de gluténmentes diétával jól kezelhető, és a bélnyálkahártya idővel regenerálódhat.

Óvatosan kínáljunk

A lisztérzékenységért felelős glutén ráadásul nemcsak gabonafélékben, kenyerekben, müzlikben vagy kekszekben fordulhat elő, hanem olyan élelmiszerekben és más termékekben is, amelyekre először nem gyanakodnánk. A

betegségben szenvedő barátunkra, ismerősünkre vagy rokonunkra veszélyforrást jelenthetnek egyes gyümölcslevek, a szójaszósz, jégkrémek, csokoládék, feldolgozott élelmiszerek, alkoholfélék (pl. whiskey), sőt akár szépségipari termékek is. Mielőtt ezekkel kínálnánk őket, feltétlenül ellenőrizzük a csomagoláson lévő információkat!

Figyeljünk oda arra is, hogy a lisztérzékenyek által fogyasztott ételek nem érintkezhetnek olyan edénnyel vagy felülettel (pl. morzsás pult) sem, amelyben illetve amelyen korábban gluténtartalmú termék volt.