Dr. Harold Katz, a kaliforniai leheletklinika (The California Breath Clinics) fogorvosa és alapítója az mondja, hogy az ember nyelve elárulhatja, ha a lehelete nem igazán kellemes.
Minél egyenetlenebb felszínű valakinek a nyelve, annál több baktérium rejtőzhet el rajta, ami rossz lehelethez vezethet.
Ezen kívül minél több lepedék borítja a nyelvet, annál valószínűbb, hogy az illető szájszagtól szenved, mondta dr. Katz, aki részletesen tárgyalja a rossz lehelet okait és azt, hogy mit árul el nyelvünk az egészségünkről ingyen letölthető Bad Breath Bible (A rossz lehelet bibliája) című könyvében.
A kellemetlen leheletet a szájunkban élő sok milliárd baktérium közül azok okozzák, amelyek a szájban maradt fehérjemaradékkal táplálkoznak, és ezeket büdös, kénalapú salakanyaggá alakítják.
Az ember szájának meleg, sötét, nedves környezete ideális a baktériumok szaporodása számára. Ezek közül egyesek hasznosak, segítenek a kórokozók megfékezésében és a fehérjék emésztésében. Mások károsak és például szájszárazságot, torokgyulladást vagy fülfertőzést okozhatnak.
Hasznos vagy káros voltuktól függetlenül a baktériumok jól élnek és szaporodnak a szájunkban, a nyelv felszíne alatt, a torkunk hátsó részében és a manduláinkon (feltéve, ha nem vették ki azokat).
A baktériumok milliárdjai anyagcseréjük folyamán számos kellemetlen szagú anyagot termelnek melléktermékként.
Különösen büdös kénvegyületeket választanak ki bizonyos kéntermelő baktériumok.
E vegyületek közé tartozik a záptojásszagú hidrogén-szulfid, a rothadó káposzta szagú metil-merkaptán, a dögszagú putreszcin és kadaverin és még sok más anyag.
A nyelvnek térképszerű topográfiája van. Az e topográfiában megfigyelhető különbségek befolyásolják a rossz lehelet előfordulási valószínűségét és súlyosságát.
Általában véve, minél durvább a nyelv felszíne, annál valószínűbb, hogy szájszagot okoz az illetőnél.
Egyes nyelveken mély barázdák vagy hasadékok vannak.
E hasadékok ideális környezetet nyújtanak a baktériumok szaporodásához, és ezért hajlamosítanak a rossz leheletre.
A nyelven lévő sárgás vagy fehér lepedék a rossz lehelettel kapcsolatos baktériumok salakanyaga. Egyes nyelveken a szemölcsök kicsit hosszabbak a normálisnál (ezt hívják „szőrös nyelvnek”).
Minél hosszabbak a szemölcsök, durvább a nyelv felszíne, annál több hely akad a rossz leheletet okozó baktériumok elrejtőzésére.
Sok fogorvos nyelvkaparót ajánl, hogy megszabaduljunk a bűzt okozó baktériumoktól. Szőrös nyelv esetén azonban ez nem javasolt, mert a kaparás irritációhoz és sérüléshez vezethet.
Bárkinek lehet rossz szagú lehelete, még azoknak is, akik rendszeresen mosnak fogat és fogselymet is használnak.
A rossz lehelet ellen viszonylag nehezen lehet védekezni a jó szájhigiéniával, annál inkább a megfelelő táplálkozással, bizonyos gyógyszerek szedésének elkerülésével és a kéntermelő baktériumok számára kedvező környezet felszámolásával.
Ezek a baktériumok mindig jelen vannak a szájban, de jellemzően korlátozott számban. Szervezetünk képes kontroll alatt tartani e baktériumokat. Néha azonban ez a természetes védekezés nem elégséges a baktériumtelepek számának hatékony korlátozására.