A szájszag egyik oka a nyelvünk felépítése

Vágólapra másolva!

A nyelvünk kinézete árulkodik arról, hogy rossz szagú-e a leheletünk, még akkor is, magunk nem vesszük észre, állítja egy amerikai fogorvos.

Origo

Vágólapra másolva!

nyelv szájszag

Dr. Harold Katz, a kaliforniai leheletklinika (The California Breath Clinics) fogorvosa és alapítója az mondja, hogy az ember nyelve elárulhatja, ha a lehelete nem igazán kellemes.

Minél egyenetlenebb felszínű valakinek a nyelve, annál több baktérium rejtőzhet el rajta, ami rossz lehelethez vezethet.

Ezen kívül minél több lepedék borítja a nyelvet, annál valószínűbb, hogy az illető szájszagtól szenved, mondta dr. Katz, aki részletesen tárgyalja a rossz lehelet okait és azt, hogy mit árul el nyelvünk az egészségünkről ingyen letölthető Bad Breath Bible (A rossz lehelet bibliája) című könyvében.

A szájban hemzsegnek a baktériumok

A kellemetlen leheletet a szájunkban élő sok milliárd baktérium közül azok okozzák, amelyek a szájban maradt fehérjemaradékkal táplálkoznak, és ezeket büdös, kénalapú salakanyaggá alakítják.

Az ember szájának meleg, sötét, nedves környezete ideális a baktériumok szaporodása számára. Ezek közül egyesek hasznosak, segítenek a kórokozók megfékezésében és a fehérjék emésztésében. Mások károsak és például szájszárazságot, torokgyulladást vagy fülfertőzést okozhatnak.

A kénvegyületek a bűnösök

Hasznos vagy káros voltuktól függetlenül a baktériumok jól élnek és szaporodnak a szájunkban, a nyelv felszíne alatt, a torkunk hátsó részében és a manduláinkon (feltéve, ha nem vették ki azokat).

Mandulagyulladás miatt megduzzadt mandulák Forrás: Science Photo Library/Dr P. Marazzi

A baktériumok milliárdjai anyagcseréjük folyamán számos kellemetlen szagú anyagot termelnek melléktermékként.

Különösen büdös kénvegyületeket választanak ki bizonyos kéntermelő baktériumok.

E vegyületek közé tartozik a záptojásszagú hidrogén-szulfid, a rothadó káposzta szagú metil-merkaptán, a dögszagú putreszcin és kadaverin és még sok más anyag.

Hogyan befolyásolja a nyelv a szájszagot?

A nyelvnek térképszerű topográfiája van. Az e topográfiában megfigyelhető különbségek befolyásolják a rossz lehelet előfordulási valószínűségét és súlyosságát.

Általában véve, minél durvább a nyelv felszíne, annál valószínűbb, hogy szájszagot okoz az illetőnél.

Egyes nyelveken mély barázdák vagy hasadékok vannak.

E hasadékok ideális környezetet nyújtanak a baktériumok szaporodásához, és ezért hajlamosítanak a rossz leheletre.

Szőrös nyelv

A nyelven lévő sárgás vagy fehér lepedék a rossz lehelettel kapcsolatos baktériumok salakanyaga. Egyes nyelveken a szemölcsök kicsit hosszabbak a normálisnál (ezt hívják „szőrös nyelvnek”).

Minél hosszabbak a szemölcsök, durvább a nyelv felszíne, annál több hely akad a rossz leheletet okozó baktériumok elrejtőzésére.

Sok fogorvos nyelvkaparót ajánl, hogy megszabaduljunk a bűzt okozó baktériumoktól. Szőrös nyelv esetén azonban ez nem javasolt, mert a kaparás irritációhoz és sérüléshez vezethet.

A jó szájhigiénia sem véd meg a szájszagtól

Bárkinek lehet rossz szagú lehelete, még azoknak is, akik rendszeresen mosnak fogat és fogselymet is használnak.

A rossz lehelet ellen viszonylag nehezen lehet védekezni a jó szájhigiéniával, annál inkább a megfelelő táplálkozással, bizonyos gyógyszerek szedésének elkerülésével és a kéntermelő baktériumok számára kedvező környezet felszámolásával.

Ezek a baktériumok mindig jelen vannak a szájban, de jellemzően korlátozott számban. Szervezetünk képes kontroll alatt tartani e baktériumokat. Néha azonban ez a természetes védekezés nem elégséges a baktériumtelepek számának hatékony korlátozására.

A savas italok is elősegítik a szájszagot okozó baktériumok anyagcseréjét Forrás: AFP/Ethan Miller

Mit tegyünk a szájszag ellen?

Ne használjunk nátrium-lauril-szulfátot (sokszor sodium lauryl sulphate-ként van feltüntetve) tartalmazó fogkrémet. Ez a szappanhoz hasonló detergens habot képez, de a fogtisztításban nincs semmi előnyös tulajdonsága. Sőt erről az adalékról nemrég megállapították, hogy súlyos mellékhatásokat, így például szájfekélyt okozhat.
Ne fogyasszunk fehérjében gazdag ételeket. A fehérjék a baktériumok fő táplálékai.
Szabaduljunk meg a felköhögött váladéktól. Ez szintén fehérjét tartalmaz.
Kerüljük az édességet (így nemcsak a baktériumokat fosztjuk meg a tápláléktól, hanem csökkenthetjük a fog- és ínybetegségek előfordulási gyakoriságát is).
Ha megvan még a mandulánk, akkor nézessük meg, nincsenek-e rajta kövek. A mandulakövek igen kellemetlen leheletet okozhatnak.
Tegyünk a szájszárazság ellen. Ezt okozhatja a dohányzás, az alkohol, az alvási apnoe és a nyitott szájjal való légzés. Szükség esetén kérjünk orvosi segítséget.
Ne fogyasszunk savas üdítőket. A rossz leheletet okozó baktériumok savas környezetben gyorsabban termelik a melléktermékeket.
Gyógyítassuk az ínybetegségeket. A megbetegedett ínyszövet táplálja és menedéket nyújt a baktériumoknak, sőt lehetővé teszi, hogy a kórokozók bejussanak a véráramba.
Lehetőség szerint kerüljük az immunitást gyengítő gyógyszerek szedését. Ezek meggátolják, hogy a szervezet hatékonyan fellépjen a baktériumok szaporodása ellen.
Ne szedjünk szájszárazságot okozó szereket. A száj kiszárítása elősegíti a baktériumok boldogulását.
Ha laktózérzékenységben szenvedünk, kerüljük a tejtermékek fogyasztását. Ez ugyanis kellemetlen, savanyútej-szagú leheletet okozhat.