A szemszárazság az egyik leggyakoribb szemészeti probléma: a teljes népesség 5-6 százalékát, ezen belül is elsősorban a 65 éven felülieket sújtja. A száraz szem nemcsak kellemetlen és fájdalmas, de szövődményekkel is jár, mivel a szaruhártya és a kötőhártya gyulladását vonja maga után.
A kaliforniai Stanford Egyetem kutatói most elsőként dolgoztak ki olyan eljárást, amely a könnymirigy idegi stimulációja útján küzdi le a szemszárazságot.
A 16 mm hosszú, 3-4 mm széles és 1-2 mm vastag stimuláló berendezést először nyulakon tesztelték. Az alsó könnymirigy alá beültetett eszközt kívülről, drót nélküli kommunikációval vezérelték, és a készülék aktiválása közel 57 százalékkal fokozta a mirigy váladéktermelését.
„Én magam már közel egy évtizede fejlesztek elektro-neurális interfészeket [az idegrendszerrel elektromos impulzusok útján kommunikáló berendezéseket], de a könnytermelés elektromos serkentésének ötlete nem tőlem, hanem Michael Ackermann posztdoktor-kollégámtól származik” – vallotta be Daniel Palanker professzor, a Journal of Neural Engineering című folyóiratban megjelent közlemény egyik szerzője.
„Először közvetlenül a könnymirigyet akartuk stimulálni, de legnagyobb meglepetésünkre az afferens [az érzékszervektől a központ felé vezető] idegpályán keresztül történő közvetett serkentés jóval nagyobb mértékű és tartósabb választ eredményezett.”
A Palanker által említett afferens idegpálya a szem szaruhártyájában található idegvégződések ingerületét szállítja az agy felé. A szaruhártya receptorai jelzik, ha a szem felszínének nedvesítése elégtelen, és az említett idegpályán keresztül reflexes könnytermelés-fokozódást váltanak ki.
Az eredmények alapján úgy tűnik, hogy az agy által szervezett könnyezési válasz erőteljesebb, mint amit a könnymirigy közvetlen elektromos stimulációjával lehet előidézni.
A kutatás következő állomása az így termelődő könnyek „minőségének” a vizsgálata lesz, ugyanis a könny puszta mennyiségén túl annak fehérje- és lipidtartalma is lényeges a szem egészségének megőrzéséhez.
Az eszköz hatékonyságát és biztonságosságát pillanatnyilag klinikai vizsgálatban mérik fel, és ha elnyeri a gyógyszerhatóság engedélyét, feltalálóinak reményei szerint már a jövő évben piacra kerülhet az USA-ban.