Erdő Péter

III. Az egyház ünneplése

1. Az Eucharisztia

A Feltámadás hitét sokféle módon kifejezi az egyház liturgiája, az egyház ünneplése is. A Feltámadás egyik legrégibb ünnepe az Eucharisztia. Ennek ünneplését ma szentmisének nevezzük. Amikor a szentmisében az egyház Krisztus húsvéti vacsoráját ismételve és megújítva az Eucharisztiát ünnepli, mindig Krisztus haláláról és Feltámadásáról emlékezik meg. A kenyér és a bor átváltoztatásának szavai Krisztustól erednek. "Ez az én testem, mely értetek adatik, ez az én vérem, mely értetek kiontatik". A bűnök bocsánatára kiontott vér, a bűnök bocsánatára odaadott test Krisztusnak mint áldozatnak, Krisztusnak mint Húsvéti Báránynak a valóságát állítja középpontba.

Arról, hogy az Eucharisztia a keresztények legsajátosabb ünnepe volt, már az Apostolok cselekedeteinek könyve tanúskodik. Mikor a jeruzsálemi hívő közösség életét leírja, kijelenti, hogy az első keresztények a többiekkel együtt a jeruzsálemi templomban imádkoztak, zsoltárt énekeltek, de a kenyértörést házanként végezték (ApCsel 2,46). Ez az ő külön hitüknek a pillanata volt.

Video: Szentmise (szélessávú és modemes változat - wmv, 1,3 MB és 0,2 MB)

2. A vasárnap

Egy másik forma, ahogyan a keresztény közösség Krisztus Feltámadását, ha tetszik, a Húsvétot ünnepelte, maga a vasárnap. A heti szombat megünneplése helyett, vagy azon túlmenően a korai keresztények elkezdték a vasárnapot ünnepelni, ez váltotta fel a korábbi szombati ünneplést. A vasárnap neve az Úr Napja volt, ami Krisztus Feltámadására emlékeztet, hiszen vasárnap találták üresen a sírt, vasárnap gyújtotta örömre a Feltámadás híre a tanítványok szívét. A későbbi keresztény népek szóhasználatában is a Dies Dominica, az Úr Napja vagy egyes szláv nyelvekben, így az oroszban kifejezetten a Voszkreszenyie, a "Feltámadás" a vasárnap neve.

3. A húsvét ünnepe

A húsvét évenkénti ünnepe, a Pászka ünneplése a keresztények számára különösen is Krisztus Feltámadásának a legsajátosabb ünnepe. Ma is ez az egész kereszténység legnagyobb ünnepe, hiszen Krisztus Feltámadása a keresztény hit központi ténye és meggyőződése. Hamarosan felmerült azonban a kérdés, hogy mikor ünnepeljék a Húsvétot. Természetesen adódott, hogy a kezdeti időkben a zsidók Pászka-ünneplésével együtt tartották a húsvét ünnepét a keresztények is. Később azonban a Húsvét időpontjának a meghatározására új módszerek terjedtek el. A 2. században kezdődött Húsvét-vita a Húsvét kiszámítási módjáról a 3. században is jelentős kérdésnek számított, és végül egy egységes Húsvét-tábla összeállításával zárult. A kiszámítás fő elve az, hogy a Húsvét mindig vasárnapra essen, tehát nem egy meghatározott hónap meghatározott napjára, mint a zsidók Peszách ünnepe. A tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap a Húsvét keresztény számítás szerinti időpontja.

Video: Vízszentelés, keresztelés (szélessávú és modemes változat - wmv, 2,7 MB és 0,5 MB)