Ferge Zsuzsa

A társadalom, amelyben élünk

V. Az európai szociális modell - "civilizált", szelídített kapitalizmus

16. ábra

A 19-20. század európai történetében központivá vált az a kérdés, hogy hogyan lehet sok új társadalmi problémát korrigálni vagy megelőzni, hogyan lehet a piacot "megszelídíteni", a sikeresek egyéni jóléte mellett a "közjót" is erősíteni. A változásokat az a többségi meggyőződés vezette, hogy a társadalmi feszültségek és bajok enyhítése a társadalom és az egyének együttes felelőssége, az állam és a civil társadalom közös feladata. E közös törekvések nyomán alakult ki az, amit jóléti államnak nevezünk.

Az új problémákra a legfontosabb válaszok, amelyek a 19. század közepe óta formálódnak, a következők:

• közpénzből alapvető szolgáltatások - oktatás, egészségügy - mindenkinek;
• közös felelősségű társadalombiztosítás vagy társadalmi biztonság, társadalmi alapjövedelem;
• a munkajog erősödése;
• a szociális jogok erősödése: szociális állampolgáriság.

A globalizálódó kapitalizmussal felerősödtek a jóléti állam elleni támadások - divattá vált azt állítani, hogy a jóléti állam árt a gazdaságnak, az erkölcsöknek, az egyéni szabadságnak.

1975 óta sokan állítják, hogy a jóléti állam "halott", hogy korlátozni kell vagy egészen felszámolni. A polgárok többsége azonban nem ezt gondolja. Sok - részben szükséges, részben az erősebb érdekek által kikényszerített - reform van folyamatban, a jóléti vívmányok összességének védelme egyelőre sikeres. Az adatok azt igazolják, hogy

• minden EU országban szinte folyamatosan nőttek a jóléti kiadások, nemcsak abszolút értékben, hanem a mindenütt növekvő össztermékhez viszonyítva is;
• erős az országok közötti jóléti konvergencia, amiből a szegényebb országok különösen sokat profitáltak.

Az Európai Unióban erősödik a törekvés arra, hogy a szervezet ne csak politikai és gazdasági társulás legyen, hanem a szociális jólét biztosítását is célul tűzze ki. Az Unió szintjén elfogadott központi céllá vált a foglalkoztatás növelése, a kirekesztés elleni küzdelem, a társadalmi összetartozás erősítése. Számtalan dokumentumban olvashatjuk, hogy

• az európai szociális modell értékes és megerősítendő;
• az európai szociális modell két fő értéke a szolidaritás és a társadalmi összetartozás;
• a társadalom minőségét az méri, hogy "milyen mértékben képesek részt venni a polgárok közösségeik társadalmi és gazdasági életében, olyan feltételek mellett, amelyek jólétüket és egyéni lehetőségeiket javítják".

A közakarat a civilizáltabb és civilizálóbb piacgazdaság mellett látszik állást foglalni. Azt hiszem, ez a tendencia a csatlakozó országok polgárainak helyeslésével is találkozik.