Végre megint van jó magyar rajzfilm a moziban

A kisgyerekes szülők most nagyon fognak örülni, készült egy igazi, egész estés magyar animációs nagyjátékfilm a gyerekeknek. Miért nagy dolog ez? Mert kilenc év telt el az utolsó próbálkozás óta, az pedig hosszú idő a Szaffi vagy a Hugó hazájában. A Lengemesék igéző rajzfilm egy bátor nádimanó-kisfiúról, szokatlan látványvilággal, Berg Judit meséje alapján. Az amerikai stílusú rajzfilmekhez szokott szemnek lassú lehet a tempója, egyszerű a története, de valójában ezek épp erényei a Lengemeséknek. Vállaltan a négy-hat éves korosztálynak készült, és a Ninjagót és Eperkét bámuló mai ovisoknak jót fog tenni egy kirándulás a nádas elvarázsolt, titkos világába, épp úgy, ahogy Tutajosnak jót tett a nyár Matula kunyhójában.

A tó mellett, a nádasban él egy nép – zöld, manószerű lények, lengéknek hívják őket. Ők a nádas rendőrei, feladatuk, hogy a Locsogó-tó túlpartján élő harácsok fosztogatásaitól megóvják az itt élő állatokat. Köztük él Füttyös Vilkó, a lengefiú, akit alaposan gyepál az élet. Nem lehet nádirigóháton repülő rendőr, és mindegyik szerkentyű, amit épít, bemondja az unalmast. Megszégyeníti egy sikló, a hajfestékkel befürdik, a főrendőr Rence Ervin is pikkel rá, mégsem adja fel. Mikor a harácsok megint rosszban sántikálnak, persze Vilkó lesz az, aki a tavi népek segítségére siet. Nem is lehet másképp, hiszen a megszokott mesedramaturgia nagyon fontos, helyrebillenti a világ igazságát a gyerekek lelkében.

Vilkó kitartóan próbálkozik újabb és újabb csínyekkel Forrás: Vertigo Media

Berg Judit képzelőerejét dicséri, hogy új fantázialényeket alkotott, és nem már ismert állatokra osztotta a főbb szerepeket. A lengék fura szerzetek, megvannak a saját ünnepeik, szokásaik, és a mese egyik erőssége épp az ő külön univerzumuk lefestése békarodeóstul, strandostul.

A környezet igazi telitalálat: a nádas, a vízi világ a Tüskevár óta, ha nem is szimbolikus hely, de nagyon erős hangulati emlékeket hív elő a legtöbb emberből. Erre a finom, különleges képek rá is erősítenek. Timkó Bíbor rajzai első pillantásra meglepőek, de hamar rájövünk, a nádas semmihez sem hasonlító atmoszféráját nem lehetett volna szokványos, édibédi figurákkal hatásosan megjeleníteni.

Berg Judit neve garancia arra, hogy a mesealapanyag a lehető legjobb legyen. Intelligensen, kimeríthetetlen fantáziával alkotja meg meséit, a sorozatai közül a Rumini mindenki kedvence, de a többi is hasonlóan magas színvonalat képvisel (Panka és Csiribi, Maszat, Cipelő cicák, Lengemesék, Két kis dinó).

A lengék világa szigorú rend szerint épül fel Forrás: Vertigo Media

Berg Judit – és vele együtt Bartos Erika – kulcsszerepet játszott a magyar gyerekirodalom felfutásában a kétezres évek közepén. Sikerük felbátorította és munícióval látta el a kiadókat, kicsit az ő köpönyegükből bújt ki a ma éppen egyik aranykorát élő magyar gyerekirodalom. Szuper lenne, ha ez a lendület továbbgyűrűzne, és az erőre kapott hazai gyerekirodalom mozgásba hozná a magyar gyerekanimációt is. Ennek már vannak jelei, a Kedd stúdió Bartos Erika Bogyó és Babócá-ja után Dániel András kuflitörténeteiből készít sorozatot.

A Lengemesék annyiban más, hogy itt a rajzfilm ötlete – pontosabban: a szándéka – volt meg előbb: a Rumini-rajongó Temple Réka producer kereste meg Berg Juditot azzal, mi lenne, ha egy olyan történetet álmodna meg és vetne papírra, amiből aztán animációt készíthetnének. Négy lengekönyv jelent meg apránként: a tavasz, a nyár, az ősz és a tél meséje (plusz ötödikként a sorozatot kerekké tevő Lengekalendárium).

Az a lenge, akinek bebarnul a haja, már őrizheti rigóháton a nádast Forrás: Vertigo Media

A Cinemon stúdió először animációs sorozat készítésébe fogott, összesen tizenkét rész készült el (hat tavaszi, ami a Lengekalendárium című Berg Judit-könyv DVD-mellékleteként jelent meg, és hat nyári, amit az m2 vetített le). Aztán született az ötlet, hogy gyúrjanak a meglévő részekből egy egész estés rajzfilmet Pálfi Zsolt rendezővel.

Ehhez új forgatókönyv készült, aminek írásában Berg Judit is részt vett. Új animációk készültek, új dialóg, új zene született, néhány dologban változott a koncepció is, például a sorozatbeli külső narrátor helyett az egész estés verzióban már a főszereplő Vilkó meséli a történetet. A héten mozikba kerülő Lengemesék-en nem érződik zavaróan a sorozatmúlt; ha valaki nem tudja előre, nem fogja észrevenni, hogy külön epizódok léteztek először. Jó döntés volt ebbe az irányba indulni, mert ez a műfaj jelenleg teljesen hiányzik a palettáról.

Az eperszerű harácsok el akarják foglalni a tó környékét Forrás: Vertigo Media

A Lengemesék első fecskeként fontos film, még akkor is, ha az, aki kötözködni akar, felróhat neki hibákat. Hogy túl egyszerű, kiszámítható a történet, hogy nincs bemutatva elég érdekesen a lengevilág, vagy hogy a háborúskodás túlságosan előtérbe van tolva, a harácsok pedig miért vannak egysíkú gonoszként bemutatva, mikor a világ ennél bonyolultabb. De ne felejtsük el, a Lengemesék a négy-hat éves korosztálynak készült, az ő világképükbe pedig pont belefér a jó és a rossz párharca, a kiszámíthatóan gördülő történet.

A mozikba kerülő amerikai rajzfilmeknél megszoktuk, hogy az alkotók több korosztály ízlésének is meg akarnak felelni, felpörgetik a tempót, csavarokkal dúsítják a sztorit. A Lengemesék ezzel szemben tudatosan a legkisebbekre koncentrál, az ő szempontjaikra figyel.

Timkó Bíbor művészi igényű rajzai szokatlan képi világot teremtenek Forrás: Vertigo Media

„Évek óta hasít a magyar animáció, csak a mezei mozinéző nem lát ebből sokat. Mikor jön már az igazi áttörés, egy új hőskorszak, a Macskafogó fémjelezte nyolcvanas évekhez hasonló?” – kérdeztük egy korábbi cikkünkben. A magyar animáció tényleg felívelő szakaszban van, csak a vak nem látja, hogy tele vagyunk szupertehetséges szakemberekkel. Mégsem készül hagyományos, gyerekeknek készülő, egész estés rajzfilm, a Lengemesék hosszú idő után az első. Az animációs rendezőket a fesztiválszereplések, a külföldi produkciók egyelőre jobban vonzzák, de reménykedjünk, hogy ez változni fog. A Lengemesék nem egy új Macskafogó, de egy első lépés lehet az oda vezető úton.

Kilenc év

2007 végén, 2008 elején néhány hónapon belül három egész estés rajzfilmet is bemutattak a magyar mozik. A Macskafogó 2-t sokan kritizálták (bemutató: 2007. december 20.), az Egon és Dönci sem aratott átütő sikert (bemutató: 2007. november 29.), aztán a csúfosan nagyot bukó Vuk 2 betette a kaput (bemutató: 2008. április 17.), kilenc évig nem próbálkozott utána senki egész estés gyerekanimációval (a Bogyó és Babóca-filmeket azért nem számoltuk ide, mert bár moziban vetítették őket, de animációs sorozat formájúak, nem nagyjátékfilmszerű, hagyományos egész estés produkciók).