Jönnek a fiatalok: ilyen magyar filmeket nézhetünk majd a moziban

Szirmai Márton filmje korrajz és animációs kalandfilm lehet egyben

Mi már tudjuk, milyen friss magyar filmekre fog beülni pár év múlva a moziba. A Filmalap Inkubátor programjának pitch-fórumán jártunk, ahol ízelítőt kaptunk arról, milyen terveik vannak a következő filmes generációnak. Etnohorror, animációs dokumentumfilm, örkényi komikum és sok személyes indíttatású dráma van születőben.

A legjobb dolgokon bőgni kell már Grosan Cristina és Rainer-Micsinyei Nóra terve. A két harminchoz közelítő női filmes egy kapunyitási pánikkal küzdő lányról forgatna filmet.

Nem titok, hogy ők is beleírták saját gondolataikat érzéseiket a könyvbe, de pont ettől lehet őszinte, és a két lány már az életben is annyira spontán és vicces, hogy ha ezt vászonra tudják vinni, az önmagában remek lenne.

A történet főhőse Maja, aki a berlini életre készül barátjával, azonban a határ előtt kiderül, hogy otthon hagyta a személyiét, így kénytelen még egy éjszakát Magyarországon tölteni. Maja valójában nem igazán tudja mit akar magától és az élettől, hogy jó felé tart-e az sorsa. Az éjszaka folyamán feltűnik egy teljesen idegesítő, de sokkal inkább önazonos barátnője. Később kénytelenek együtt tölteni az időt egy holttesttel, akiért nem sietnek ki a hatóságok sem. Maja ezáltal az élmény által szembesül saját életében felmerült fontos kérdésekkel.

Generációs "női" film lehet A legjobb dolgokon bőgni kell Forrás: Filmalap

A legjobb dolgokon bőgni kell-lel bekerült egy generációs élmény a döntőbe. Azon kívül, hogy vannak többször említett témák, mint a szexuális abúzus, a kapunyitási pánik szintén fontos kérdéskör, mely már több filmmel ezelőtt, de még a zenében is egyre gyakrabban felüti a fejét.

Az alkotópáros korábbi filmje, az Éjszakai festés szintén több fesztiválon szerepelt. A történet szintén egy éjszaka köré épül: három lány még egy estét együtt (festéssel)töltenek mielőtt kilépnek a felnőtt életbe.

Kis Hajni tervében annyi a személyes szál, hogy az édesapja börtönviselt, és kétes ügyeire gyerekként ő is rálátott.

A Külön falka mégis egy roppant aranyos, nagyon szerethető terv. Gyuri szikár és nyers, nem rég szabadult kidobó, akire volt élettársa rábízza 11 éves kislányukat. Gyuri öt hónapig kénytelen vigyázni Nikire. A férfinak teljesen idegen a helyzet. A kislány és a rosszarcú kidobó a világ két végén létező személyiség. Kezdetben nagyon nehezen alkalmazkodnak egymáshoz és nagyon nagy köztük a távolság. De szép lassan feloszlanak a gátak, és Gyuri szíve is meglágyul, annyira hogy talán már nem is tud megválni Nikitől.

Ez a terv annyira egyben van és annyira kedves, hogy szinte biztosak vagyunk benne, hogy filmen is jól működne.

Szirmai Márton filmje nem saját életéből vett eseményt dolgoz fel. A mezőnyből azzal emelkedett ki, hogy a tízes rendező(rendezőpáros) közül csak ő gondolkodott animációban. A nagyon is valóságos eseményen alapuló Hol rontottam el narráció nélkül, kevés párbeszéddel, humoros szituációkon keresztül mesélne Kozma László Kossuth-díjas villamosmérnök börtönéveiről. Kozma László 1950-ben, egy nap arra ébred, hogy ártatlanul 15 évre ítélik. A börtönben alkotja meg az első magyar programvezérelt számítógép tervét, és arra is rájön hogyan szabadulhat meg kilátástalan helyzetéből.

Szirmai Márton filmje korrajz és animációs kalandfilm lehet egyben Forrás: Filmalap

Szirmai Márton sokak szívébe belopta magát az egyszerű de nagyszerű, jó humorral megalkotott Szalontüdő című filmjével. Hasonlóképp szatirikus humorral operál Minimál című kisfilmje, amiben sportközetítésként követ nyomon négy versenyzőt, akik megpróbálnak megélni a keresetükből. Harmadik filmje a Csokonai Művelődési központ pályázatán nyert filmtervéből készült és a Remény címet viseli. A szintén szatirikus alkotás arról szól, hogy a világ legszomorúbb országában feltalálják a csodafegyvert: a Reményt.

Kölcsey Levente Közöny című filmje dráma, mely akciójelenetekkel operál. Valós történetből indul ki: 2012-ben három szakközépiskolás fiú egy rabláshoz fegyvert szeretne szerezni, ezért megölik a lőtér vezetőjét és egy ott tartózkodó másik férfit.

Kölcseyt az érdekli, hogyan csúsznak bele a fiatalok egyre mélyebben a bűnözés világába.

Ami kezdetben tréfának indult, hogyan lesz szépen lassan véresen komoly. A társadalom felelőssége, a környezetük összetettsége is foglalkoztatja a rendezőt. Nagy fába vágja a fejszéjét, mikor azt mondja, nem akarja a fiúkat felmenteni, de a dolgok nem feketék vagy fehérek, mert egy nagyon sokrétű hajszálon egyensúlyzó filmet kell alkotnia. Minket valamiért a Gyűlölet című francia filmre elékeztetett a terve, de forgatókönyv olvasása nélkül nem látjuk, mennyire működne hitelesen.

Kölcsey előző, Zabigyerek című szuggesztív, nyers rövidfilmje szerepelt többek között a Szarajevói filmfesztiválon. Főszereplője egy kiskamasz, aki nem nézi jó szemmel anyja és egy kamionsofőr közti viszonyt.

Sajnos csak két erős műfaji film került be a szűk tízes döntőbe. Az egyik Ágói Krisztina nagyon viccesnek ígérkező, örkényi vonásokat mutató Hagyjátok meghalni Zsigát! című fekete komédiája. Zsiga egy hatvanas öregúr, aki egy gyönyörű, kies faluban egy elhagyatott ház elhagyatott kertjében ássa meg sírját, hogy belefekhessen és nyugodtan meghallhasson. A falubélieknek viszont szemet szúr Zsiga és reflexből elkezdenek foglalkozni vele.

Ágói Krisztinát az zavarja, hogy az emberek túl hamar ítélkeznek mások felett, miközben sokan élnek magányosan egymás mellett.

Ezért akarja egy abszurd világon keresztül bemutatni, hogy milyen, amikor az emberek nem ítélkeznek, csak segítenek.

A Hagyjátok meghalni Zsigát!-ban olyan jól kitalált frappáns szituációk vannak, amik már elmesélve is viccesek. Ahogy megjelenik a koporsókészítő, hogy agyonölelgesse Zsigát a jövendőbeli munkáját meghálálva. A szomszédasszony, aki kibéleli a sírhelyet, hogy szép legyen, kényelmes, és főleg Zsiga meg ne fázzon mielőtt meghalna. Vagy az orvos, aki mióta nem praktizál, már azt sem tudja hol az ember szíve, így vizsgálja meg főhősünket. Ágói Krisztina filmterve helyzetkomikumokban erős, mi magyarok pedig nagyon is szeretjük az ilyet.

Ágói Krisztia az Ez titok az ilyesmi...című filmjével megnyerte az 57. Országos Függetlenfilm Fesztivál fődíját.

Műfaját tekintve a legbátrabb vállalás Vizkeleti Dániel és Kele Fodor Ákos etnohorror-filmje.
A páros olyan mozit akar alkotni, mely végre bedolgozza műfaji filmes történelmünkbe a népi hagyományainkat. Azon táltos, lidérc, boszorkány szereplők köré írták a könyvüket, akiktől évszázadokig féltek az őseink.

Eszter egy modern életet élő fiatal lány, akinek visszatérő rémálmai nem hagyják elengedni a múltját. Szerelmével Ádámmal visszatérnek Hollófára, ahonnan a lány elmenekült, hogy kiderítsék, hogy ezek traumatikus álmok, látomások, vagy valóság. Eszter apját a táltosnak tartott Mihályt azonban nem találják. A táltost, aki a negatív erőket tarthatja kordában. Miközben kutatnak, elmerülnek a hiedelmek valóságában és a démoni erők egyre erősödnek, Eszternek pedig el kel fogadnia táltosi örökségét, miközben kapcsolatuk szétesése is szükségszerűen bekövetkezik.

Vizkeleti és Kele Fodor nem veszélytelen, de mindenképpen izgalmas feladatra vállalkoztak, hogy a horror kötött szabályrendszerébe simulékonyan beleépítsék a lidérceket, boszorkányokat, lucaszéket és hasonlóan nagyon magyar és hozzánk annyira közeli elemeket.