Nyles (Andy Samberg) és Sarah (Cristin Milioti) egy esküvőn gabalyodnak egymásba a sivatagos kaliforniai üdülővárosban, Palm Springsben. A jól alakuló estét egy furcsa alak (J.K. Simmons) szakítja félbe, amikor látszólag minden előzmény nélkül nyilakat kezd lőni Nyles-ra. Mindez egy még furcsább eseményhez vezet: Nyles egy barlangba menekül, amiből valamilyen természetfeletti fény árad, Sarah pedig kétségbeesésében követi őt. A következő pillanatban pedig ismét csak az esküvő reggele van: Nyles már gyakorlottan, valószínűleg évtizedek óta éli át újra és újra ugyanazt a napot, amiből a halál sem jelent kiutat, csak egy gyorsabb visszatérést a Start mezőre. Sarah viszont, jó pár hét (hónap? év?) szórakozás után ugyan, de nem hajlandó végleg beletörődni az állapotba.
Ha egy időhurkos történetről beszélünk, megkerülhetetlen a témát maximálisan kipörgető Idétlen időkig megemlítése.
A Palm Springs ha nem is nevén nevezve, de gyorsan, mint egy kötelező körként elismeri a nagy elődöt: Sarah egyik első ötlete a szabadulásra az, hogy ha elég jó dolgot tesznek, és túlnőnek önmagukon, jutalmul kiléphetnek a körforgásból. A helyzet ezúttal viszont korántsem ilyen "egyszerű", illetve ez esetben van némi magyarázat is arra, miért történik ez.
Sok más romantikus vígjátékhoz hasonlóan a hátteret itt is egy esküvő adja, ami a maga visszásságával rengeteg vicces és szomorú helyzetre ad lehetőséget. Ami az emberek egy részének jó buli, a másiknak inkább kötelező kör, és mindkét főszereplőnk az utóbbi kategóriába tartozik. Nyles egy szétesőfélben lévő kapcsolatban, partnerként érkezik, Sarah pedig a család fekete báránya, a menyasszony egyedülálló, kicsapongó életet élő nővéreként próbálja túlélni a lagzit.
Andy Samberg és Cristin Milioti párosa tökéletes.
Samberg kisfiús lazasága és Milioti neurotikussága remekül kiegészíti egymást, hiteles minden interakciójuk, és a kapcsolatuk alakulása is. Bár a "fordulat" nem annyira meglepő, mint amilyennek szánhatták, és különösebb meglepetések nélkül halad a film a végkifejlet felé, az út annyira vidám, érzelmes, és az abszurd szituáció ellenére életszerű, hogy minden kiszámíthatósága ellenére végig izgul az ember.
A hab a tortán pedig J.K. Simmons, akinek minden pillanata arany.
A Palm Springs egy igazán kellemes meglepetés, az első perctől az utolsóig szórakoztató.
A tengeren túlon januárban a Sundance Filmfesztiválon mutatkozott be, majd nyáron a Hulun debütált, de hozzánk szerencsére a mozikba is eljutott.